Reggeli Sajtófigyelő, 2008. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-06-02
8 Mint mondta a Magyar Gárda már "nem csak Magyarország területén, nem csak azokban a falvakban tart rendezvényeket, ahol a romák tengődnek, hanem nemrég Románia területén is felvonultak, s e felett nem lehet szemet hunyni". Kubis szerint ezt a légkört tovább rontják a jelenlegi magyar ellenzék képviselőinek "provokatív és xenofób" ki jelentései. Szlovákia regisztrálja ezeket a kijelentéseket, készülve arra az eshetőségre, hogy ez a Pozsonyban "semmiféle nagy illúziókat nem ébresztő" ellenzék kormányra kerül. Berényi emlékeztette a szlovák diplomácia vezetőjét, hogy Magyarországon b írósági eljárás folyik a Magyar Gárda ellen, s "mire a Fidesz elnöke, Orbán Viktor a miniszterelnöki székbe ül, addigra a Magyar Gárda már létezni sem fog". Berényi emlékeztette Kubist, hogy Szlovákiában már régebben működik a jelenleg ugyan pártként betiltott, de civil szervezetként tovább élő Szlovák Testvéri Közösség (Slovenská Pospolitost) nevű politikai képződmény, amely igen csak aggasztó eszméket hirdet, s hogy Csehországban Cseh Gárda néven nevesíti magát egy hasonló társaság. vissza Csernok Attila "komáromi pontonhídja" Budapest, 2008. június 1., vasárnap (MTI) - Vitára hív - és ebben aligha fog csalódni - Csernok Attila egykori magyar gazdasági vezető, ma nyugdíjas brazíliai cégigazgató a hétvégén bemutatot t "A komáromi pontonhíd" című könyvében, amelyben a történelmi mítoszokkal hadakozik, a politika hibáiról ír, művét önéletrajzi elemekkel, anekdotákkal és éles ítéletekkel gazdagon átszőve. A szerző egy Ludovikát végzett állatorvos őrnagy fiaként 1945 után - az akkoriban előnyösnek aligha nevezhető származása ellenére - gazdasági tanulmányokat végezhetett és a Statisztikai Hivatalban egy évtized alatt osztályvezetői posztig jutott, majd a Gazdasági Bizottság titkárságán, illetve annak vezetőjeként az 19 68ban kezdődött reform kialakításában vehetett részt. 1973tól a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyetteseként az iparpolitika alakításában jutott számára jelentős szerep. Erről a posztról akkor köszönt le a nyolcvanas évek elején, amikor úgy érezte, nem érthet többé egyet a gazdaságot gúzsba kötő hivatalos pénzpolitikával - így került a Medicor akkor létrehozott brazil leányvállalatához, hogy aztán több mint két évtizeden át irányítsa az önállóvá vált céget. A ma idejét brazíliai és szentendrei otthona közö tt megosztó Csernok számára azonban nem saját életének elmondása a fontos, hanem az, hogy annak kapcsán is, személyes tapasztalatokkal is megerősítve figyelmeztessen a magyar önismeret hibáira és arra, hogy ha nem sikerül véget vetni a gyűlölködésnek, nem alakul ki párbeszéd, "nagyon rossz lesz itt, ebben az országban élni." Mint az MTInek elmondta, mindig kereste annak magyarázatát, miért született annyi irreális helyzetfelmérés és döntés a magyar történelemben, és most, hogy több ideje adódik erre, úgy é rezte, kötelessége megosztani ezzel kapcsolatos gondolatait honfitársaival. A szerző már Dugovics Titusz tettét is megkérdőjelezi, az szerinte egyáltalán nem követésre méltó példa, a "törököt" le kell lökni a "bástyáról", nem leugrani vele a halálba. E zt követi az 184849es szabadságharccal kapcsolatos, számos Széchenyi- és más idézettel alátámasztott eszmefuttatás, amely a legendákkal szemben a korabeli erőviszonyokra hívja fel a figyelmet. A Trianonhoz fűződő "nemzeti mítosszal" kapcsolatos terjedelm es, bőséges korabeli és mai forrásanyagra hivatkozó részben arra a következtetésre jut a szerző, hogy a bajban az áldozat is tettestárs volt - az előző évtizedek rövidlátó nemzetiségi politikájával, a világháború kirobbantásában való közreműködésével. A ti szt apának köszönhetően a II. világháborúról szóló, hasonló szellemű részeket már személyes élmények is kiegészítik. 1956 megítélésében - amelyet Trianon mellett a magyar társadalom másik legérzékenyebb, legkényesebb kérdésének tart - Csernok Attila is mét sok tekintetben ár ellen úszik, de mint más kérdésekben is, azt hangoztatja, hogy "valakinek meg kellett írni" az általa képviselt véleményt is. Az olvasó betekintést nyerhet még az 1968as gazdasági reform - és későbbi elakadása - kulisszatitkaiba, vé gül Brazíliába is elkísérheti a szerzőt, ahol az egykori bankalelnök sikeres üzletemberként zárta pályáját (bár egy hazai lapnak adott kritikus nyilatkozatával még onnan is sikerül vihart kavarnia.) Feltehető, hogy első önálló kötetével is hasonló hatá st vált majd ki - de Csernok Attila pénteken a Pallaspáholyban elmondta, hogy már megírta második könyve ... első három oldalát is. vissza
