Reggeli Sajtófigyelő, 2008. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-06-21
8 KözépEurópa megfelelt a rendszerváltás idején megfogalmazott elvárásoknak. „A régió országai sokat szenvedtek, de talpra álltak. Vannak gondok, de hát ez az éle t” - mondta a francia bankárpolitikus (Nsz) Brüsszelben még lesik az alagút végét – „Magyarország támogatja azokat a törekvéseket, hogy befejeződjék a Lisszaboni Szerződés ratifikációs folyamata” – mondta Gyurcsány Ferenc a csúcs második napján, amelye n a tagállamok vezetői megerősítették: októberi csúcstalálkozójukon döntenek a hogyan továbbról. Több tagállami vezető kifejezte azt a reményét, hogy jövő március ig hatályba léphet a dokumentum – Magyarszlovák nem hivatalosan – Gyurcsány Ferenc magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök többször beszélgetett egymással az EUcsúcson. A találkozók magyar közlés szerint nem minősíthetőek hivatalos kétoldalú megbeszéléseknek (Nszv) http://www.nepszava.hu/ Szorongó b rüsszeliek – Csak kell valami bajának lennie Európának, ha Brüsszelben hirtelenében tizenhárom szellemi műhely (!) alakult annak a vizsgálatára, hogy a huszonhét uniós tagállam mindegyikében miért satnyul el, egyáltalán gyökeret sem ereszt a kontinentális hazafiság • – [ Várkonyi Tibor , varkonyit@nepszava.hu ] (Nszv) http://www.nepszava.hu/ Cikkek: Szakértők szerint csak 2015ben valószínű Szerbia EUcsatlakozása Bud apest, 2008. június 20., péntek (MTI) - Szerbia valószínűleg csak 2015ben csatlakozhat az EUhoz azon szerb szakértők szerint, akik pénteken tartottak előadást az Európai Újságírók Szövetsége magyar tagozatának meghívására Budapesten. Zoran Lucic, a K özpont a Szabad Választásokért és a Demokráciáért alapító igazgatója úgy vélekedett: Szerbia "katasztrófákból katasztrófákba megy"; teljesen új politikai generációra lenne szükség, mivel a jelenlegi politikai elit nem tanult az elmúlt évtizedek történéseib ől. A balkáni országban május 11én tartottak parlamenti választásokat, amelyen a demokrata erők szerezték a legtöbb szavazatot. Második a Szerb Radikális Párt, harmadik pedig a Boris Tadic államfő volt szövetségese, a Vojislav Kostunica (jelenlegi ügy vezető szerb miniszterelnök) vezette pártszövetség lett. Őket a szerb szocialisták köré szerveződött hármas pártkoalíció követte. Belgrádban - a választások után - mindezidáig nem alakult kormány, jelenleg a Slobodan Milosevic néhai szerb és jugoszláv elnök örökségétől szabadulni akaró szocialisták alkotják a mérleg nyelvét. Ők azt a lehetőséget sem zárták ki teljesen a választás előtt, hogy egy demokrata vezetésű kormányt támogassanak, de világossá tették, hogy a radikálisokhoz és a szerbiai demokraták hoz érzik közelebb magukat. Lucic a helyzetet elemezve elmondta: három út áll Szerbia előtt. Az egyik szerint a demokraták, a másik szerint pedig a radikálisok alakítanak kormányt. A harmadik verzió az, hogy új választást kell kiírni; ez azonban - a sz ervezet vezetője szerint - a legrosszabb megoldás lenne. Meglepő jelenségként említette, hogy nemcsak a demokrata erők támogatói európai irányultságúak, de a radikálisok szavazótáborának körében - a májusi választások előtt - végzett közvéleménykutatá s is azt mutatta, hogy mintegy hetven százalékuk Európapárti. Ez a szám azonban - folytatta - közvetlenül a választás előtt ötven százalékra csökkent Összességében viszont a szerb népesség EUpártinak mondható - tették hozzá a szakértők, hozzáfűzve, s zkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy egy radikális kormány vezetésével is csatlakozhatna Szerbia az európai integrációhoz. Uros Cemalovic, a szerb parlament jogharmonizációs tanácsadója kifejtette: véleménye szerint a hivatalosan említett 2012es időpo nt helyett csak 2015ben valószínű Szerbia EUcsatlakozása. Hozzátette, az unió talán még Horvátország integrációját is lassítja majd, hogy a két ország egy időben léphessen be. Az Európai Unió és Szerbia áprilisban írta alá a majdani EUtagság előfelt ételének számító stabilizációs és társulási megállapodást. vissza
