Reggeli Sajtófigyelő, 2008. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-06-03
11 Hét évig a Népszav a párizsi tudósítója volt, a második világháború idején részt vett a francia ellenállásban, miközben itthon majd egész családját kiirtották. A háború után nem tért haza, de 1947 és 1949 között Károlyi Mihály nagykövet bizalmasaként a párizsi magyar sajtóir odát vezette. Rajk László letartóztatása után tisztségéről - Károlyihoz hasonlóan - tiltakozásul lemondott, majd Rajk kivégzésekor nagy cikkben leplezte le a per hamis indítékait. 1955ben francia állampolgár lett, s 1974ig az AFP francia hírügynökségnél dolgozott a keleti tömb ügyeinek kommentátoraként. 1956ban a forradalom leverése után döntő szerepe volt abban, hogy a francia értelmiség hitelesen tájékozódhatott a történtekről, Albert Camus és mások állásfoglalása nem csak szó szerint életeket mentett az íróperek idején, de fordulatot jelentett a kommunista rendszerek nyugati megítélésében. A keleteurópai országokról, a kommunista mozgalomról és világpolitikai kérdésekről írott művei a tényekre építve, éles antikommunista szellemben bírálták a "táb or" ideológiáját és politikai gyakorlatát. Fejtő, aki 1973ban műveiért elnyerte az állami doktorátust, 197282 közt a politikatudományi főiskola keleteurópai szemináriumát igazgatta, szovjet és keleteurópai témákról tartott előadásokat, a milánói Il Gio rnale párizsi irodáját vezette s rendszeresen szerepelt a nyugati rádiók magyar nyelvű adásaiban. 1988. június 16án beszédet mondott a Pére Lachaise temetőben Nagy Imreemlékművének avatásán. Fejtő szépírónak indult, de áttért a politikai tudományok t erületére. A Rekviem egy hajdanvolt birodalomért az OsztrákMagyar Monarchiát siratja el, amelyet életképesnek tartott, pusztulását szerinte külső erők okozták. A népi demokráciák története a keleteurópai sztálinizmus elemzésének alapműve, óriási tárgyism eretre támaszkodó megközelítései ma is érvényesek. A 16 nyelvre lefordított, Franciaországban tankönyvként is használt mű számos francia szimpatizánst ébresztett rá a valóságra. Emlékiratait Párizsban 1986ban, magyarul Budapesttől Párizsig címmel 1989ben adták ki. Irodalmi esszéket is írt, újságcikkei számos aktualitást tárgyaltak, gyakran adott interjút, műveit számos nyelvre lefordították. Fejtő konzervatív liberális szocialistának vallotta magát: konzervatívként az európai görögzsidókeresztény hagyom ányhoz kötődött, liberálissá a 20. század önkényuralmi rendszerei tették, s a kirívó egyenlőtlenségek ellenfeleként maradt szocialista. 1989 júniusában, Nagy Imre és társai temetésére jött először haza 42 év után. 1988ban a francia Becsületrend lovagj a lett, 1992ben a francia Nemzetgyűlés irodalmi díjával, 1994ben Pulitzeremlékdíjjal tüntették ki, 2000ben a Nagykövetek Díját, 2001ben az Európadíjat kapta meg. 1989ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúval ékesített Zászlórendjével, 1997ben a Magy arság Hírnevéért Díjjal, 1999ben a Magyar Köztársaság Arany Emlékérmével ismerték el, 1997től a Magyar Újságírók Országos Szövetségének örökös tagja. 2003ban Széchenyidíjat kapott "a magyar és a francia kapcsolatok fejlesztésében - különösen a hazai ku ltúra képviseletében és megismertetésében - végzett kiemelkedő irodalmi munkásságáért és közéleti szerepvállalásáért". 2004ben a magyar Köztársaság Érdemrendjének Nagykeresztjét, 2005ben Nagy Imre Érdemrendet kapott . vissza A kormányfő közleménye Fejtő Ferenc emlékére Budapest, 2008. június 2., hétfő (OS) - Meghalt Fejtő Ferenc, elhunyt a kortárs magyar és európai gondolkodás egyik legnagyobb alakja. Történész volt, de nem csak tudósként volt képes elemezni a kort, amelyben élt: páratlan hiteléhez és elismertségéhez hozzájárult az is, hogy íróként és újságíróként a történelemnek nemcsak szemlélője volt, de alakítója is. Hosszú, izgalmas élettörténete egybeforrt a XX. század történetével. Ott volt, amikor a magyar szociáldemokrácia megerősödött, és akkor is, amikor egy időre úgy tűnt, elbukik. Harcolt a fasiszta diktatúra ellen
