Reggeli Sajtófigyelő, 2008. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-06-20
16 Az energiaügyi stratégiák, tervek megvalósítása hosszantartó folyamat, amely tovább tart egye gy kormányzati ciklusnál. Szerbiában az a legnagyobb baj, hogy az egymást követő kormányok szűk látókörűek – hangzott el a tanácskozáson. A belföldi kőolajtermelés és a feldolgozás 99 százaléka összpontosul Vajdaságban. A tartomány jelenleg energiaszükség leteinek 40 százalékát tudja fedezni saját forrásaiból, ami országos szinten 17 százalékot jelent. A tartomány áramszükségleteinek 97 százalékát a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) fedezi, a többit pedig a három vajdasági hőerőmű. A felújítható energiaforráso k és a nagyobb hatékonyság által azonban Vajdaság (“Zöld Vajdaság”) akár 2050 százalékkal is csökkenthetné energiafüggőségét. Ezen kívül kis erőművekkel és a Horvátországgal közösen a Dunán építendő nagy erőművel is javjthatnánk a jelenleg rossz helyzeten – mondta Simić. Vajdaságban már van egy biodízelüzem, ám nem működik és egy bioetanolgyár is. A felújítható források a szükségletek maximum 1015 százalékát fedezhetnék. Dušan Gvozdenac, a Vajdasági Energiahatékonysági Központ igazgatója úgy véli, Vajda ságnak lesz vonatkozó fejlesztési stratégiája, ám a tartomány rendelkezésére álló eszközök és hatáskörök nem elegendőek a sikerhez, e tekintetben is a mostaninál nagyobb tartományi autonómiára van szükség. Jovan Petrović újvidéki egytemi tanár úgy véli, o rszágos szinten létezik ugyan energetikai törvény, amely a tervezést a helyi önkormányzatokra bízza, ám gond van az alkalmazással. Hiányoznak az alsóbb szintű jogszabályok – fűzte hozzá Rade Ćirić, a tartományi tudományügyi titkárság segédtitkára. Energia ügyben is a központosítás a probléma. Az érdeklődő külföldi befektetőknek a szerbiai miniszterhez kell fordulniuk, ahelyett, hogy gyors, helyi szintű ügyintézéssel vonzanánk ide őket – mondta Petrović. Ezzel Simić is egyetértett. Szerinte a központi hatalom nem tett gyakorlatilag semmit „energiaügyben“: a törvény ugyan európai szintű, ám a gyakorlatban abból semmi se valósul meg. A politikai hatalom nem kutat partnerek után, hanem csak a kiárusítás a célja. Ezzel szemben Horvátországnak sikerült megőriznie s aját kőolajiparát, amely most sikeres tőzsdei szereplő és jelentős fejlesztésekbe kezdett és regionális szinten vezető szerepe lesz. Mindennek az az eredménye, hogy Horvátországban olcsóbb az üzemanyag mint Szerbiában – tette hozzá. A szakemberek hangsúlyo zták, hogy a világméretű válság folytatódni fog, vagyis a kőolaj világpiaci ára tovább növekszik majd. Szerintük nem az a megoldás, hogy az energiahordozók ára továbbra is szociális kategória legyen, mert ennek már vannak következményei: elavul a Villanyga zdaság és a az állami Kőolajipar (NIS) is. Dobrica Filipović, a NIS szakértője összegzésként ezt mondta: Szerbiában szelektív a jogalkalmazás és nincs összehangolt energiapolitika. vissza Márton Attila Párizs nem ismeri el a kisebbségek nyelvét KárpátInfo 20080619 15:46:01 A francia parlament felsőháza nem fogadta el azt az alkotmánymódosítást, amely a francia kulturális örökség részének ismeri el a regionális nyelveket, mint például a breton, baszk, korzikai. Két nap pal ezelőtt a francia kultúra és nyelv megőrzésével megbízott Francia Akadémia nyílt levélben kérte a képviselőket, hogy vonják vissza a nemzetgyűlés által egyhangúlag elfogadott alkotmánymódosítást, mert az szerintük a „nemzeti identitás megsértése”. A ha lhatatlanok elsősorban azt kifogásolták, hogy a francia alkotmány ezentúl első cikkelyében ismerné el a francia kulturális örökség részének a regionális nyelveket, miközben a második cikkely egyértelműen kimondja: „a köztársaság nyelve a francia”. A szená torok 216 igen szavazattal 103 nem ellenében a saját bizottságuk és a kormány javaslatával szemben olyan módosítást fogadtak el, amely egyszerűen eltörölte azt a regionális nyelvekről szóló kitételt az alkotmányból, amelyet a nemzetgyűlési képviselők már m ájusban egyhangúlag megszavaztak. „Gyermekeink SMSekben beszélnek, elsősorban a franciát kell erősíteni, és nem a regionális nyelvekre felhívni a figyelmet” - érvelt a vitában a kormánypárti jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) szenátora, JeanPierre F ourcade. Robert Badinter volt szocialista igazságügyi miniszter szerint az alkotmánynak nem feladata a „kulturális gazdagság katalógusává” válnia. A szintén szocialista David Assouline viszont azt hangsúlyozta, hogy szenátortársai nem a realitásokkal, han em démonokkal szálltak harcba, amikor azt hiszik, hogy a regionális nyelvek elismerése a szeparitizmust növelné. Franciaországban 75 regionális nyelv létezik a bretontól az elzászin, a katalánon, a korzikain, a baszkon át a flamandig.
