Reggeli Sajtófigyelő, 2008. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-06-20
12 “Ez azt mutatja, hogy Koszovó egy demokratikus berendezkedésű állam, amely elfogadta és tiszteli a legmagasabb nemzetközi értékeket és normákat” – mondta a koszovói államfő, Fatmir Sejdiu , miután ellenjegyzett negyvenegy, az Átfogó Státuszrendezési Javaslatban megfogalmazott törvényt, köztük az alkotmányt. “Véres küzdelem árán született meg Koszovó első olyan alkotmánya, ami tiszteli az itteniek akaratát” – mondta Hashim Thaci, koszovói mi niszterelnök. Küzdelmes szabadság Koszovó küzdelmét, hogy demokratikus és etnikailag sokszínű állam legyen, a kilencéves ENSZmisszió után most a koszovói kormánynak és a Pieter Feith holland diplomata által vezetett Nemzetközi Civil Irodának kell folyta tnia. “Meglátjuk mi fog történni” – ennyit fűzött hozzá Pieter Feith, miután június 15én találkozott Koszovó államfőjével, Fatmir Sejdiuval és az ENSZfőtitkár különleges megbízottjával, Joakim Rueckerrel, aki bejelentette, hogy pénteken elhagyja Koszovó t és posztját. A szerbek és az albánok sem elégedettek Ban Ki Mun ENSZfőtitkár Fatmir Sejdiu koszovói elnöknek küldött csütörtöki levelében megfogalmazta az ENSZnek az alkotmány hatályba lépése utáni terveit. Annak ellenére tette ezt, hogy Oroszország minden Koszovóval kapcsolatos felvetést megvétózott a Biztonsági Tanácsban. A főtitkár szerint a Koszovóban kibontakozó helyzetnek megfelelően az EUnak hangsúlyosabb szerepet kell kapnia. Hozzátette: ez „megfelel az 1244es határozatnak”, amely hatályban marad, amíg a Biztonsági Tanács nem dönt másképpen. A levél nem elégítette ki sem a szerb sem az albán igényeket. Ennek ellenére Koszovó kormánya halad tovább a teljes önállósulás felé vezető úton. Az északi területeken élő szerbek a kezdetektől fogva el lenezték a függetlenséget és az alkotmányt. A jogállamiság biztosítását célul kitűző eljövendő EULEXmissziónak nem lesz könnyű tárgyalásra bírni az északiakat, ám a százhúsz napos átmeneti időszakban, aminek végén az UNMIK befejezi koszovói tevékenységét, a sok tapasztalattal bíró ENSZmisszió segíteni tudja az EULEXmisszió tevékenységének kiterjesztését egész Koszovó területére. Most jön az EU? A függetlenség február 17ei kihirdetésével egy új időszak kezdődött Koszovóban. Az újonnan született állam v olt az utolsó rész, ami kivált a néhai szocialista föderációból, Jugoszláviából. A hiányzó kormányzati és politikai tapasztalat szükségessé tette a nemzetközi közösség, az ENSZmissziót felváltó Európai Unió felügyeletét a kisebbségi és emberi jogok fölött , valamint Koszovó státuszának nemzetközi rendezését. A Közös Akció című egyezménnyel, amelyhez az EU mind a huszonhét tagállama csatlakozott tavaly decemberben, a Nemzetközi Civil Iroda (az EUjelenlét politikai oldala, ez a szervezet fogja felügyelni Ko szovó státuszának rendezését) és az EUPT (a jogállamiságot felügyelő misszió, amely segíteni fogja Koszovót az ezzel kapcsolatos kihívások abszolválásában), szabad utat kaptak a jövőbeni nemzetközi jelenlét megtervezéséhez. Ám az UNMIKtól eltérő felhatalm azással, végrehajtó hatalom nélkül. Egyedül a kisebbségi ügyek és az Athisaariterv kivitelezése területén kapott szabad kezet az EU missziója. A szerbek és az oroszok nem fogadják el Ma a legnagyobb kérdés az, hogy melyik nemzetközi szervezetnek van f elügyeleti joga a terület fölött. Az új alkotmány az Európai Uniót nevezi meg, mint felügyelő szervezetet, az ENSZ utódaként. Szerbia és Oroszország azonban kitartanak amellett, hogy az EUmisszió törvénytelen, mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem adta hoz zájárulását tevékenységéhez.
