Reggeli Sajtófigyelő, 2008. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-06-03
8 A kolozsvári Szabadságban Székely Kriszta ábrándnak nevezi az MPPnek azt az elképzelését, ho gy megjelenése mobilizáló hatással lesz a szavazókra. Hiába hangoztatták - írja , hogy nem az RMDSZszavazatokat kívánják elhódítani, hanem elsősorban azokat a voksokat seprik majd be, amelyeket az RMDSZben csalódottak különben román jelöltekre fecséreln ének el. Az a polgár, aki valamiért elfordult a szövetségtől, inkább nem megy el szavazni, semhogy román pártokra voksoljon - írja a szerző. A Háromszékben Simó Erzsébet azt írja, hogy valójában egyenlőtlen volt az MPP és az RMDSZ küzdelme, egyik mög ött mindössze hetvennapos múlt áll, a másik több mint tizennyolc éve szerveziépíti önmagát. Megállapítja, hogy sok választónak esze ágában sem volt "beleszólni a politikának nevezett úri huncutságba". vissza Ok az MKP állá spontjához való csatlakozásra – a SME publicistája a sajtótörvény körüli helyzet megoldásáról Felvidék.ma 2008.06.03. Közérdek, hogy a sajtótörvény minél előbb az Alkotmánybíróság elé kerüljön. Két ellenzéki párt ugyanakkor úgy viselkedik, mintha ezt ne m fognák fel, mivel az MKP megbüntetésének vágya esetükben csökkenti a racionális politizálás képességét – írja Marián Leško jegyzetében, majd így folytatja: A törvény Alkotmánybíróságra adásával kapcsolatos tartózkodó álláspontját mind a KDH, mind pedig a z SDKÚ politikusai egyformán kifejezésre juttatták. „A törvény rossz, de ez még nem jelenti azt, hogy egyúttal alkotmányellenes is” – jelentette ki Galbavý. „Nem mindegyik törvény, amelyik rossz, egyúttal alkotmányellenes is” – mondta Lipšic képviselő. Ha mindkét párt képviselői eljöttek volna az MKP által összehívott megbeszélésre, akkor jogászuk, Marek Benedik felhívhatta volna a figyelmüket egy jelentős körülményre, melyet nem akarnak figyelembe venni. Az Alkotmánybíróságra történő beadvány nemcsak azér t támadhatná a sajtótörvényt, mert az alkotmányellenes, hanem azért is, mert nincs összhangban az Egyezménnyel az Emberi Szabadságjogok Védelméről. Továbbá azzal sem, ahogyan az Egyezményt az unió Emberijogi Bíróságának határozatai értelmezik és védik. A s zlovák ügyekben hozott három ítélete is bebizonyította, hogy a szabad véleményalkotás jogát és az információra való jogot sokkal jobban védi, mint a mi törvényeink és általános bíróságaink. A strasbourgi bíróság odafigyel arra is, hogy a szlovák állami sze rvek intézkedései ne bírjanak olyan tartalommal, hogy azok elrettentsék a sajtót a közérdekű információk törvényes terjesztésétől. A szlovák sajtótörvény lehetővé teszi az érintett számára a válaszadás jogát, amelyről a The Economist azt írta, hogy megenge di a „legnagyobb mértékű büntetési tételeket és a leginkább öntörvényes megnyilatkozási módot”. A törvény Alkotmánybíróságra való adása azért is fontos, mert valószínű, hogy a válaszadásra való joggal kapcsolatos vita előbbutóbb úgyis Strasbourgban köt ki. Az európai bíróság döntése ugyanakkor nemcsak erre az esetre lesz meghatározó jelentőségű, hanem annak megítélésére is, hogy vajon az Alkotmánybíróság álláspontja és az ország legiszlatívája mennyire felelnek meg az európai standardnak. Az SDKÚ aleln öke, Ivan Mikloš kijelentette: „Nem látunk okot arra, hogy csatlakozzunk az MKP álláspontjához.” Az ok viszont akkor sem létezne, ha a párt netán saját és esetleg jobb beadvánnyal rendelkezne, mint amiről Benedik beszélt. És mivelhogy ilyennel nem rendelke zik, az MKPhoz való csatlakozás igenis helyénvaló, csak éppen az SDKÚ ezt nem akarja meglátni. vissza Marián Leško, SME, Szlovákiában hatályba lépett a médiatörvény Keszeli Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2 008. június 2., hét fő (MTI) - Szlovákiában már az előző naptól hatályos új médiatörvényhez "igazodva" jelentek meg a hétfői lapok. A SME című szlovák polgári napilap szerint az új jogszabály alapjaiban ingatja meg a demokráciát. A törvény legsúlyosabb rendelkezése a nyom tatott sajtót arra kötelezi, hogy bármely, a szerkesztőségen kívüli területről érkező álláspont szerint "sérelmesnek" minősített írásra a lap az eredeti közléssel azonos helyen, azonos tipográfiával és terjedelemben helyreigazítást vagy választ tegyen közz é, akkor is, ha az eredeti közlésben leírt megállapítások igazak. Ha a lap ennek nem tesz eleget, akkor 50 ezertől 150 ezer koronáig (1600tól 5000 euróig) terjedő pénzbírsággal sújtható. A hétfőn megjelent lapok rendre felvetik: vajon melyik lap lesz az első áldozat, hogyan érvényesül majd az új jogszabály a gyakorlatban, mikor kerül sor a "puding próbájára".
