Reggeli Sajtófigyelő, 2008. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-06-19
29 Bajnai szerint rengeteg hozadéka lesz a technológiai intézetnek. Újab b k+f központok létesülhetnek, további befektetőket vonz hozzánk, nyer vele a hazai tudományos élet, a konferenciaturizmus, és az egyetemek is felértékelődhetnek. Az EITI fő célja, hogy tudományos és innovációs társulások keretében az egyetemek, kutatóinté zetek és vállalatok partnerségén alapuló hálózatokat szervezzen. Finanszírozását (2013ig 308,7 millió euró) a közösségi költségvetés magánforrások bevonásával biztosítja. Jövőre – a tervek szerint – három hálózatot hoznak létre. Az EITI tevékenységét egy 18 tagú testület irányítja majd, összetételére az az előkészítő bizottság tesz javaslatot, amelynek magyar tagja is van. Úgy tudjuk, az egyik tagjelölt egyébként Magyar Bálint volt oktatási miniszter. NVZs vissza Amerika seg ít a szerb demokratáknak Magyar Hírlap 20080619 A nyugati diplomaták a demokratikus pártok nyílt támogatásába kezdtek, a radikálisok a szerb belügyekbe való beavatkozással vádolnak. Cameron Manter amerikai nagykövet tegnap bejelentette: Szerbia "igen jelentős" segélyt kap Amerikától és a Nyugattól, ha Európabarát kormánya születik. Az amerikai diplomata egy újvidéki lapnak kijelentette: Washington azt szeretné, ha Szerbia és az egész térség Európa irányába mozdulna el, nagyobb szerepet kapna a nemzetk özi gazdaságban, polgárai pedig szabadon utazhatnának, mint egykor. Szerbia polgárainak a jövő felé kell fordulniuk, és nem maradhatnak a múlt rabjai, hangoztatta Cameron Manter, hozzáfűzve: "igencsak meglepné", ha az Európaellenes erők kerülnének hatalom ra. Szerinte egy ilyen kormány visszavetné Szerbiát. Stephen Wordsworth brit nagykövetet is bírálják, amiért a napokban két olyan politikust is felkeresett, aki befolyással van a kormányalakításra: Dragan Markovicot, az Egységes Szerbia vezetőjét és Branko Ruzicot, a Szerbiai Szocialista Párt alelnökét. A radikálisok szerint mindkét esetben a belügyekbe való beavatkozás eklatáns példájáról van szó. Andreja Mladenovic, a szerb demokraták szóvivője pedig azzal vádolta a belgrádi amerikai nagykövetet, hogy ő a karja megalakítani a szerb kormányt. Manter állítólag a szerb nagytőkéseket is megpróbálta rávenni, hogy gyakoroljanak nyomást a politikusokra egy európai irányultságú kabinet érdekében. JGB vissza Lesze igen az ír nemből? Magyar Hírlap 20080619 Az unió vezetői ma ülnek össze Brüsszelben, hogy döntsenek a múlt heti "ír nem" után kialakult helyzetről. A tagállamok egy része – így Magyarország is – nyomást gyakorolna Dublinra, többen kivárnak, a csehek szerint pedig el kell felejteni az egész lisszaboni szerződést. Az Európai Unió ír népszavazás utáni helyzete áll a középpontban a tagországok állam- és kormányfőinek csütörtöki és pénteki brüsszeli találkozóján. Mint ismeretes, a múlt héten az írek többsége nemet mondott az unió reformtervezetére, márpedig a vétó lehetetlenné teszi a lisszaboni szerződés életbelépését – a dokumentum egyébként többek között a nemzeti vétójogát is megszüntetné. Mit lehet ezután tenni? Az Európai Bizottság elnöke nem hagyott kétséget afelől , hogy a kezdeményezést az unióban Írországtól várják. José Manuel Durao Barroso szerint Dublin felelőssége, hogy megoldást találjon a helyzetre. Brian Cowen ír miniszterelnök várhatóan csak az elutasító népakarat okainak boncolgatására szorítkozik majd. Magyarország azon az állásponton van, hogy az íreknek kell megoldást találniuk az uniós reformszerződés leszavazása miatt kialakult helyzetre – mondta tegnap Göncz Kinga külügyminiszter. Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője szerint meg kell várni, amíg Írország javaslattal él, az uniónak pedig követnie kell ezeket a javaslatokat. A ratifikációs folyamat folytatása hazánk elemi feladata, hiszen ha további országok hagyják jóvá a reformszerződést, akkor csökkenthető a válság mérete. A német ko rmány a leghatározottabban ellenzi, hogy nyomást gyakoroljanak Dublinra, ugyanakkor a megoldás kulcsa Berlin szerint is Írország kezében van. A londoni parlamentben lapzártánkkor is vitatkoztak azon, hogy mi vezetett az ír nemhez, a konzervatív ellenzék sz erint ezután a szigetországban is népszavazást kell tartani. A legkeményebben Prágában fogalmaztak: a cseh küldöttség
