Reggeli Sajtófigyelő, 2008. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-06-19
21 III. Az államforma, az alkotmány és a kölcsönös viszony vitái A kötőjelháború A politikai, gazdasági és társadalmi átalakulás Csehszlovákiában etnikai konfliktusokkal járt együtt. Az állami szimb ólumokra és az állam elnevezésére vonatkozó törvény tárgyalásával összefüggésben 1990. február és április között alakult ki először komoly államjogi feszültség az ország cseh és szlovák része között. Ez volt az ún. kötőjelháború, amelyet egyre sűrűbb és e gyre hevesebb szlovákiai nemzetinacionalista tüntetések kísértek, és amelynek eredményeként az ország elnevezése Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság lett (1990. április 20.). Államformaviták A közös államformáról folytatott viták hozták felszínre a cseh és a szlovák politikai elit és társadalom alapelvi különbségeit. [...] A kül- és belpolitika mikéntjére adott válaszok eltérőek voltak a közös állam két nemzeti köztársaságában. Legfőképpen pedig a szlovákok államjogi igényei [...] a szövetségi alkotm ányban nem voltak biztosíthatók teljes mértékben. Az 1990 augusztusában folytatott alkotmányjogi viták nem találták meg a kölcsönösen elfogadható együttélési modellt a közös állam keretében. A pozsonyi "autonomisták" 1990 novemberében a szövetségi parlame ntben elfogadtatták a jogköri, azaz a kompetenciatörvényt, amely széles és erős gazdasági és politikai jogköröket biztosított a nemzeti köztárságoknak a szövetségivel szemben. A szétválás A szlovákok a szlovák nemzeti program megvalósítása érdekében az állami szimbólumok rendszerétől a pénzügyi rendszerig, az alkotmánytól a bankjegykibocsátó bankig mindent a saját kezükbe akartak venni. [...] A vita a csehszlovák viszony minden kérdését, minden területét felölelte, s mindinkább afelé mutatott, hogy a m egoldás a két új, önálló nemzeti állam létrehozása. [...] A tárgyalások folytatását az 1992. évi választások eredményeire bízták. [...] A szlovák parlament 1992. július 17én szuverenitási deklarációt fogadott el. Erre Václav Havel cseh államfő még aznap bejelentette július 20ával életbe lépő lemondását, a két köztársasági kormányfő pedig augusztusban elfogadta az ország kettéválasztásának menetrendjét. Szeptember 1jén a szlovák parlament elfogadta az önálló és teljes szlovák állami alkotmányt, amire a c sehek is sürgősen előkészítették saját állami alkotmányukat. Mivel az országot népszavazás nélkül kívánták szétválasztani, a teljes legitimitás helyett féllegitim és legális szétválásra volt szükség. Ezért a két pártelnök és köztársasági kormányfő a szöve tségi parlamenttel 1992. november 25én alkotmányos törvényt fogadtatott el, amely a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság 1992. december 31ével való szétválásáról szólt. Ezután megkezdték a közös vagyon elkülönítését. Így szűnt meg demokratikus formában és békés úton a csehszlovák állam. vissza História, Felvidék Ma Az MKP sikere a "népszámlálásban" Felvidék.ma 2008.06.18. A parlament ma tárgyalta és fogadta el a 2011es szlovákiai népszámlálást szabályozó k ormányjavaslatot, melyet Berényi József MKPképviselőnek két ponton is sikerült módosítania, így a nemzeti kisebbségekhez tartozók számára is egyszerűsödik a népszámlálási ívek kitöltése. Berényi József egyik javaslata arra vonatkozott, hogy a népszámlálá snál használatos nyomtatványok ne csak szlovákul, hanem az országban élő nemzeti kisebbségek nyelvén is elkészüljenek. Konkrétan magyarul, ruszinul, ukránul is. Berényi szerint ez nem csak a kisebbségekhez tartozók érdeke, hanem legalább annyira a szlovák államé is, hiszen annak érdeke, hogy minél pontosabb adatokat szerezzen be a népszámláláskor, és evidens, hogy azokat a polgárok leginkább az anyanyelvükön tudják nyújtani. Berényi javaslatát meggyőző többséggel, 113 szavazattal fogadta el a 150 fős szlová k törvényhozás. A másik javaslat (mely ugyan már nem kapott ekkora támogatást, de többségit igen) a kérdezőbiztosokra vonatkozott. Berényi javaslatára bekerült a törvénybe, hogy azoknak feddhetetlen, büntetlen előéletűeknek kell lenniük. vissza (Felvidék Ma)
