Reggeli Sajtófigyelő, 2008. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-06-18
25 Akadémiai gyűlöletszítás – Miért tartja veszélyesnek a SAN U néhány akadémikusa az MTA vajdasági tanácsának megalakulását? - A VANUt ugyanezek az emberek gittegyletté degradálnák Magyar Szó 2008.06.18. Június elején tartotta meg évi közgyűlését a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia, azaz a SANU, amely az el múlt másfél, két évtizedben nem éppen arról volt ismert, hogy a tudomány és a művészet érdekeit szolgálta volna, inkább a napi politika érdekeit. Emlékezetes a hírhedt Memorandum, amelynek szelleme a mai napig belengi ezt a közösséget és ezt a testületet i s. A SANU tagjai között olyan gondolkodók is vannak, akik az említett időszakban meglehetősen szélsőséges, nacionalista kijelentéseket tettek. Közéjük tartozik Vasilije Krestić és Zoran Kovačević. Vasilije Krestić az említett közgyűlésen veszélyes törekvés nek nevezte azt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Vajdaságban kihelyezett tagozatot szándékozik nyitni. A jól értesült akadémikus azt is tudja, hogy ez mögött a törekvés mögött a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom áll a Nagy Magyarország létrehoz ásának eszméjével. És ez még nem minden, hanem a magyarországi intézmény befolyását a mi területünkön a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémián (VANU) keresztül próbálja megvalósítani, vallja Krestić. Felszólalásában kihasználta az alkalmat, hogy egyet rúgjon Julijan Tamašba, a VANU elnökébe is, azt mondva, hogy a VANU elnökének beszédei nem tudományosak, hanem politikai színezetűek. Amint a VANU neve elhangzott, azonnal jelentkezett Zoran Kovačević, aki tudósként megállapítja, hogy a VANU illegális, h ogy nemzetközi kapcsolatokat tart fenn más országok akadémiáival, és ez rossz fényt vet a szerb tudományos életre. Ezért a SANU elnöksége javasolni fogja a Tartományi Végrehajtó Tanácsnak, amely finanszírozza a VANUt, hogy ezt a szervezetet kereszteljék á t az Egyesület a Tudományért és Művészetért névre. Ez az úr is ellene van annak, hogy az MTA Vajdaságban létrehozza fiókszervezetét, azzal érvelve, hogy ebben az országban mindössze két magyar akadémikus él. Vasilije Krestić, a SANU alelnöke, Zoran Kovače vić pedig a SANU újvidéki részlegének elnöke. Arra voltunk kíváncsiak, mit szólnak mindehhez a vajdaságiak. - Úgy látszik, hogy a SANU szemszögéből Szerbiában a tudomány és a művészet terén a legnagyobb gond a VANU puszta létezése - nyilatkozta lapunknak Julijan Tamaš , nem pedig a VANU munkája, programja, munkájának elemzése. Az ok: az a benyomás, hogy Szerbiában valami nincs rendben a tudomány és a művészet terén, mert léteznek más értékek, más iránykeresések, amelyek szétrombolják a SANU leghangosabb t agjainak nacionalista idilljét. Ebben az intézményben húsz éve már ugyanazok az emberek ülnek, ugyanazok az eszmék érvényesülnek, mintha az elmúlt húsz év alatt nem történt volna semmi sem. Krestić azon javaslatának, hogy meg kell szüntetni a VANUt, és Ko vačević azon ötletének, hogy gittegyletté kell zülleszteni ezt az intézményt, semmi köze sincs sem a tudományhoz, sem a művészethez. Az ilyen ötletek mögül kiérződik az az ellenszenv, amelyet ezek az emberek éreznek mindazzal szemben, ami nem szerb, ellens zenv Vajdaság autonómiájával szemben és mindazokkal az etnikai közösségekkel szemben, amelyek Vajdaság és Szerbia területén élnek. Az pedig végképpen észbontó, hogy a VANUt kapcsolatba hozzák a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal, és az is, hogy az M TA bekebelezni szándékozik a VANUt. Ez a szerbiai hatalom uszítását szolgálja csupán a VANU ellen. Krestić és a hasonszőrűek mindezen kijelentései hazugságok. Lehet, hogy azt gondolják, hogy a SANU olyan tekintélyes nemzeti intézmény, hogy általa a hazugs ágok is igazsággá válnak, mint ahogy a víz is borrá. De a Krisztus úgy látszik ritkán jelenik meg a SANU akadémikusai előtt, ők inkább azzal foglalkoznak miképpen védjék meg Slobodan Milošević, Vojislav Šešelj, Radovan Karadžić és Ratko Mladić személyiségé t és művét. Dr. Miloš Tešić, a VANU titkára a Danas napilapnak adott nyilatkozatában szintén azt mondja, hogy a SANU említett akadémikusai egyszerűen hazudnak, ugyanis a VANUt a Tartományi Képviselőház alapította. - Mellesleg vannak országok, ahol nem c sak egy tudományos akadémia létezik, például Németországban, Spanyolországban, de más országokban is van belőle több - toldta meg a VANU titkára. Tomislav Žigmanov szabadkai publicista pedig három érvet sorolt fel amellett, hogy a VANU létezése igenis leg itim. - Az első érvem történelmi, ugyanis a VANUt csak újraalakították azután, hogy annak idején beolvasztották a SANUba. Másodszor a tényekre hivatkozhatom, ugyanis a tartomány legmagasabb politikai testülete alapította meg, azért mert úgy ítélte meg, hogy egy ilyen intézményre szüksége van Vajdaságnak. Harmadik érvemet a kor követelményeivel magyarázhatom, ugyanis a tudománynak és a művészetnek ma egyszerűen decentralizáltnak és monopólium mentesnek kell lennie. És álljon itt egy fővárosi egyetemi tan ár véleménye is. Stevan Lilić, a Belgrádi Egyetem Jogi Karának professzora szerint teljesen tárgytalanok azok a viták, hogy kelle Vajdaságnak a tudományos akadémia vagy sem.
