Reggeli Sajtófigyelő, 2008. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-06-17
19 Kósáné néhány nappal későbbi napi rend előtti felszólalásában úgy foglalt állást: - Az unió tagországai kivétel nélkül szekuláris államok. Ennek értelmében a tagországok kormányai nem avatkoznak a vallási kérdésekbe, de az egyház sem helyezheti ideológiai nyomás alá az egyes tagállamok at. vissza Az új szlovák oktatási törvényt bírálta Schmitt Pál az Európai Parlamentben Brüsszel, 2008. június 16., hétfő (MTI) - Csorbítja Szlovákia a kisebbségek jogait - vélte az Európai Parlamentben hétfőn Strasbour gban elmondott felszólalásában Schmitt Pál, a Fidesz EPdelegációjának elnöke a szlovák oktatási törvényre hivatkozva. Napirend előtt beszélve emlékeztetett arra, hogy Szlovákiában új oktatási törvényt fogadott el a parlament, amelynek bevezetéséhez cs upán a köztársasági elnök aláírása hiányzik. "Ezentúl, a magyar anyanyelvű diákok számára készülő történelemkönyvekben, a helységneveket és a történelmi személyiségek neveit a szlovák helyesírás szerint kell írni, semmibe véve több évszázados történel mi és nyelvi hagyományokat" - fogalmazott. - A szlovák fővárost mi magyarok évszázadok óta Pozsonynak hívjuk, és nem Bratislavának, mint ahogy az is magyar nyelvi sajátosság, hogy az osztrák fővárost Bécsnek hívjuk, nem pedig Wiennek vagy Viennának. Ez zel nyilvánvalóan nem megsérteni akarjuk szomszédainkat, hanem hűségesek maradni anyanyelvünkhöz - hangoztatta Schmitt Pál. Leszögezte: a strasbourgi Európa Tanács 1992ben elfogadott Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartáját Szlovákia 2001ben aláírt a és ratifikálta, ezzel nemzetközi szerződésben kötelezte magát a kisebbségi nyelvek tiszteletben tartására. Leonard Orban többnyelvűségi biztos maga is stratégiai fontosságúnak tartja a nemzeti kisebbségek anyanyelvének ápolását. - Sajnálatos és elfog adhatatlan, hogy a Kultúrák közötti párbeszéd európai évében Szlovákia az európai gyakorlattal ellentétesen jár el, és nem szélesíti a kisebbségek jogait, hanem éppen ellenkezőleg, csorbítja azokat - hangoztatta a magyar képviselő. - A trianoni szerződ és következtében több ezer magyar nevű település került határainkon túlra, jogunk van ezek neveit anyanyelvünkön használni. A nyelvi sokszínűség Európa kulturális öröksége, egyedülálló kincse, amelynek megőrzése mindannyiunk feladata - tette hozzá. vissza Göncz Kinga: Sikeres a magyar külügy – A külügyminiszter véleménye a minisztériumáról Kitekintő / KÜM 2008. június 17., kedd A külpolitikának az a feladata, hogy az ország fejlődése számára biztosítsa az optimális küls ő körülményeket. Ebben benne van a biztonságpolitika, a gazdasági, társadalmi fejlődés, uniós felzárkózás és minden egyéb. Az optimális külső körülményeket meglehetősen bonyolult helyzetben kell megteremtenünk. Kellenek a jó európai uniós együttműködések, amelyeken Magyarország most már négy éve, mint tagállam dolgozik. Kellenek szoros transzatlanti kapcsolatok, és kell a regionális stabilitás. Ez utóbbi a jó szomszédsági kapcsolatok rendszere, de ez mindig két szereplőn múlik. Dolgozunk azon, hogy itt a le hető legjobb irányt kövessük. Szükség van arra, hogy a tőke- és technológia transzfer célországa legyünk. Szükség van arra, hogy az energiabiztonság szavatolásában részt vállaljon a külpolitika. A határon túli magyarokkal való kapcsolatok alakításában szin tén szerepünk van. A súlypontok közül nagyon fontos a részvétel az európai uniós együttműködésekben. Sokszor elmondtam, de talán érdemes emlékeztetni rá, hogy Magyarország az Európai Unión belül a szorosabb integrációt, vagyis a nyitottságot hangsúlyozó országok közé tartozik. Benne volt abban a legszorosabb belső körben, amelyben - öthat más országgal együtt - a Lisszaboni Szerződés létrehozásán, a konszenzus kiépítésén dolgozott. Elsőként ratifikáltuk a Lisszaboni Szerződést, ez is jelzi elkötelezettsé günket. Jelzi azt is, hogy ezekben a kérdésekben Magyarországon ötpárti konszenzus van. Ez nagyon lényeges ahhoz, hogy Magyarország érdekeit egyértelműen tudjuk képviselni az Európai Unión belül. Az előző év leglátványosabb eseménye schengeni csatlakozás unk volt, amelyben nagyon nagy szerepe volt a diplomáciának. Sokáig ugyanis azzal kellett számolni, hogy – informatikai problémák miatt – a schengeni csatlakozás késni fog. Mígnem azután, meglehetős nyomásra – amelynek Magyarország is részese volt – politi kai megállapodás született arról, hogy először a meglevő informatikai hálózatot bővítjük, és később állítunk fel újat. Így végül nem volt késés, hanem be tudtunk lépni a schengeni zónába.
