Reggeli Sajtófigyelő, 2008. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-06-05
29 Soós Zoltán, a Maros megyei Múzeum igazgatója sorolja: „A nagy ablakon volt Ferenc József, és felette a korona, tőle balra és jobbra ugyancsak két kisebb ablak. Kronológiai sorrendben haladva balra Bethlen Gábor és Rákóczi Ferenc, majd Kossuth Lajos és Deák Ferenc." A Róth Miksa készítette vitrálokat Trianon után nem tűrte meg a román hatalom. Biztonságba helyezik a városháza ü vegfestményeit – így tudósított egy korabeli lap, a Székelyföld 1921ben. Ez azonban inkább fogságot jelentett, hisz nyolc évtizeden át a Kultúrpalota pincéjében, homokba elrejtve feküdtek a felbecsülhetetlen művészeti értéket képező szecessziós műkincsek. Hosszú ideig nem is tudtak hollétükről. A Ferenc Józsefet ábrázoló legnagyobb alkotás a végpusztulás elől menekült meg. A Róth Miksa Emlékház igazgatója,Fényi Tibor szerint Róth Miksa életének fő műve Marosvásárhely. A Kultúrpalota és a Városháza üvegfes tményei Európa legjelentősebb üvegfestőjének a legjelentősebb alkotásai voltak – jegyezte meg. Az ólmozott ablakokat a budapesti Róth Miksa Emlékház szakemberei restaurálták, a munkálat összköltsége meghaladta a 10 millió forintot. A magyar vezetésű megye i tanács eredeti helyükre szerette volna visszahelyezni a képeket, ám az épület jelenlegi gazdája, a Maros megyei kormánybiztos nem egyezett bele, hogy Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Bethlen Gábor vagy második Rákóczi Ferenc kövesse tekintetével a megyei önko rmányzati vezetők döntéseit. A Maros megyei Múzeum igazgatója szeretné, ha a közeljövőben visszakerülhetnének az ablakok. Soós Zoltán reméli, hogy enyhül a politikai légkör, megszűnik a „nemzeti hisztéria” akkor pedig elképzelhető, hogy ez megtörténhet. A több mint 80 éves fogságból kiszabadított remekműveket a Kultúrpalotában a XX. század eleji szecessziós Marosvásárhelyet bemutató állandó tárlaton csodálhatja meg a látogató. DunaTV vissza Vesztes stratégia Krónika.ro 20080605 Két párt nevezheti magát győztesnek az önkormányzati választások első fordulója után. A második helyezett Szociáldemokrata Pártról és a harmadik Nemzeti Liberális Pártról van szó: mindkét alakulat lényegesen jobban szerepelt, mint az őszi euró pai parlamenti választásokon. Az első helyezett DemokrataLiberális Párt vezetői viszont jogosan bosszankodhatnak: győzelmük ugyanis csupán néhány tizedszázalékos a nagy rivális PSDvel szemben, ráadásul még a harminc százalékot sem érték el. Ez pedig igen csak messze áll attól a céltól, hogy a Traian Băsescuhoz közel álló elnöki pártként akár a voksok felénél is többet gyűjtsenek össze. Főleg annak fényében, hogy a fenti adat csupán a megyei közgyűlésekre érvényes, a helyi önkormányzatokban a PSD tett szert előnyre. A szociáldemokraták és a liberálisok sikere ugyanakkor csak kismértékben tulajdonítható saját vezetőik tehetségének. A két alakulat elsősorban magának Traian Băsescu államfőnek tartozik hálával, aki rendkívül agresszív, az összes ellenfél folyama tos lejáratásán alapuló politikájával még azokat a szavazókat is elriasztotta, akik amúgy semmiképpen sem voksoltak volna a posztkommunista „dinoszauruszoknak” otthont adó PSDre, és az üzleti köröknek lekötelezett liberálisok sem tűntek hitelesnek számukr a. Az egész pályás letámadás taktikája visszaütött, és épp Băsescut tüntette föl abban a színben, hogy megszállottja a hatalomnak, és a teljes irányítás megszerzése érdekében semmilyen gátlást nem ismer. A jelek szerint azonban nem tanult az eddigi hibákbó l: kedd esti kirohanása alapján nemhogy mérsékelni, de épphogy fokozni kívánja a konfrontatív politizálást. Ennek részeként már a nyílt alkotmánysértéstől sem riad vissza, hiszen az államfő pártok fölöttiségének elvét megsértve kiállt a PDL mellett, és he vesen támadta a bukaresti főpolgármesteri tisztségre függetlenként pályázó Sorin Oprescut. Kérdés, a tehetetlen düh miatti elvakultságon kívül vane más oka is, hogy azt gondolja: a vesztes stratégia őszre nyertessé válhat? Szerzo: Balogh Levente vissza
