Reggeli Sajtófigyelő, 2008. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-06-05
13 A KMKSZ felhívja a címzettek figyelmét: az ukrán oktatási miniszter május 26án kelt rendelete, amely az ukrán nyelv oktatásának javítását irányozza elő az ukrajnai nemzetiségi iskolákban, lényegében azt célozza, hogy fokozatosan az ukránt tegyék a nemzetiségi iskolák oktatási nyelvévé. A KMKSZ szerdán eljuttatta ezt a levelet az MTIhez is. A rendel kezés értelmében egyes tantárgyakat teljesen ukrán nyelven, más tantárgyakat két nyelven kell tanítani, s az ukrán nyelvórák számát növelni kell a többi tantárgy rovására. A szövetség szerint a rendelet kifejezetten hátrányosan érinti a magyar iskolák diákjait, mert egyrészt más tantárgyak oktatásától von el tanórákat, másrészt az egyes tantárgyak kétnyelvű oktatásának erőltetésével a szaktantárgyak elsajátításának eredményességét ássa alá. "Egészében véve a dokumentum által megfogalmazott cél: a magyar iskolák ukrán tannyelvűre történő lassú átállítása a magyar iskolarendszer, hosszú távon a magyar népcsoport megszűnését eredményezi, s így az számunkra elfogadhatatlan" - áll a levélben. A KMKSZ ezért arra kéri a két legfőbb magyar közjogi méltóságot, hogy - a levél szavaival - a kárpátaljai magyar okta tás szétzilálódásának, illetve a magyar népcsoport asszimilációjának megállítása érdekében a magyarukrán kapcsolatok legmagasabb szintjén vessék fel ezen intézkedések visszavonásának, s a magyar iskolahálózat feljavításának szükségességét. vissza Hatékonyabb uniós külpolitikát szorgalmaz az Európai Parlament Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2008. június 4., szerda (MTI) - Az EU szerepe a világban nem áll arányban a benne rejlő potenciállal és az európai közvélemény elvárásaival, mivel a tagállamok vonakodnak elfogadni az uniós külpolitika hatékonyságának és koherenciájának fokozására irányuló reformokat - áll abban a jelent ésben, amelynek plenáris vitáját szerdán kezdte meg Brüsszelben az Európai Parlament (EP). A képviselők összevont vitában mondanak véleményt két olyan jelentésről, amelyek között a biztonságpolitika jelenti az összekötő kapcsot: a lengyel néppárti Jace k SaryuszWolski által készített dokumentum a közös külpolitikával, a német szocialista Helmut Kuhne anyaga pedig az európai védelmi politikával foglalkozik. A közös külpolitika hatékonyságának növelését szorgalmazó SaryuszWolskijelentés üdvözli azt az előrelépést, amit e tekintetben - hatályba lépése után - a Lisszaboni Szerződés jelenthet. Úgy véli, hogy az új szerződés jelentősen megerősíti az unió külső fellépését és a nemzetközi kapcsolatokban betöltött szerepét. A szöveg kiemeli az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselői poszt, valamint az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának fontosságát. "Ha azt szeretnék, hogy az unió aktív részese és alakítója legyen a globális békének és stabilitásnak, akkor nélkülözhetetlen, hogy az összes s zükséges eszköz a rendelkezésünkre álljon, de ennek eléréséhez megkerülhetetlen, hogy több politikai akarat legyen a tagállamok részéről" - fogalmazott a jelentésről folytatott vitában Dobolyi Alexandra szocialista EPképviselő. A külpolitikai jelentés szerint az energiabiztonság külpolitikai dimenziójának jelentősége - beleértve az uniónak a labilis vagy nem demokratikus berendezkedésű országokból és térségekből származó energiától való függőségét - tovább fog erősödni. A jelentéstevő javasolja az ener giaforrások és az energiaszállítási útvonalak fokozott diverzifikálását, valamint a nagyobb energiahatékonyságot és az EUtagállamok közötti szolidaritást az energiapolitika terén. A képviselők elé került szöveg elítéli, hogy "a tagállamok - anélkül, h ogy erről egyeztetnének - az energiaellátásra vonatkozó kétoldalú megállapodásokat kötnek, amelyek sértik az EU egészének és a többi tagállamnak az érdekeit, és megkérdőjelezik stratégiai projektjeiket". A jelentés hangsúlyozza a tervezett Nabucco csővezet éknek az EU energiabiztonságát érintő stratégiai jelentőségét, és felszólítja az EU legfőbb végrehajtó testületét, az Európai Bizottságot, valamint a tagállamok kormányait képviselő Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb tegyen meg minden erőfeszítést a proje kt sikeres végrehajtása érdekében. Ezzel kapcsolatban a plenáris vitában Tabajdi Csaba, az MSZP EPdelegációjának vezetője megjegyezte: a ma még nem létező közös energiakülpolitika fontos cél, "de a megvalósításáig is fűteni kell valamivel". Az unió k özös fellépésével nagyban javulna külső alkupozíciója - folytatta , de amíg ennek nem adottak a feltételei, a tagállamok Franciaországtól Olaszországig, Németországtól Bulgáriáig csak kétoldalú megállapodásokkal tudják biztosítani energiaellátásukat. "Nem a kétoldalú megállapodások miatt nincs közös energiapolitika, hanem a közös energiapolitika hiánya miatt kötnek a tagállamok kétoldalú megállapodásokat" - zárta felszólalását Tabajdi. A vitában szintén felszólaló SzentIványi István liberális EPképviselő egyetértett az Európai Bizottság és a Tanács képviselőivel abban, hogy 2008ban a NyugatBalkán stabilitása az EU első számú prioritása. A magyar
