Reggeli Sajtófigyelő, 2008. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-06-05
8 A helyi (városi és települési) önkormányzatokban a szociáldemokraták szerezték a legtöbb mandátumot, azaz 12 110e t (30,11 százalék). Utánuk következik a PDL 11 096 (27,59 százalék), illetve a PNL 8 513 (21,16 százalék) önkormányzati hellyel. Az RMDSZ 2 195 helyet mondhat magáénak, ami 5,45 százaléknak felel meg. Ami a polgármesteri székeket illeti, azokból a PSD összesen 662t (az összes 38,73 százalékát), a PDL 473at (27,67 százalékot), a PNL pedig 355öt (20,77 százalékot) hódított meg. Az RMDSZ 148 polgármestert állíthat, az összes polgármesteri hely 8,66 százalékát. Az MPP 6 polgármesteri székkel 0,35 százal ékos aránnyal rendelkezik. A második fordulóban még vannak elosztásra váró mandátumok. vissza Új Szó: Szlovákiai magyar történész a trianoni kérdés szlovák és magyar megközelítéséről Pozsony, 2008. június 4., szerda (M TI) - A szlovák társadalomban még mindig van egy nagyon erőteljes félelem a határok megváltoztatásától, "ezért nem mernek hozzányúlni Trianon átértékeléséhez" - vélekedett a trianoni békediktátum 88. évfordulója kapcsán az Új Szó című, magyar nyelvű szlová kiai lapnak adott nyilatkozatában Simon Attila szlovákiai magyar történész. A lap szerdai számában közölt okfejtése szerint Trianon mást jelent a szlovákoknak, mást a magyaroknak és mást a szlovákiai magyaroknak. Míg a magyar történetírásban kétféle s zemlélet van jelen a kérdés megközelítésében (az egyik összeesküvésnek, a másik a nemzetközi erőviszonyokból eredeztetett megoldásnak tekinti a döntést), a szlovák történészek "nem teljesen reális módon" ennél sokkal egységesebben ítélik meg a kérdést. Sze rintük "Trianon egyfajta logikus következménye a korábbi évszázadok (magyar) nemzetiségi politikájának". A szlovákiai magyar történész szerint a közvélemény érdeklődése arra serkenti a történészeket, hogy minden nemzedékük megpróbálja "újra és újra ér tékelni" Trianont. Utal Romsics Ignác magyar történész könyvére, amely megítélése szerint nagyon tárgyilagos megközelítését adja a témának. Romsics könyvével párhuzamba állítható szlovák szintézis azonban nem készült, (jóllehet, Romsics műve a közelmúltba n szlovákul is megjelent). A magyar térfélen tehát érzékelhető egyfajta - sok önkritikus elemet is tartalmazó - változás, szlovák részről azonban hasonló szándék sem mutatkozik. "A szlovákok számára az legitimálja a határokat, ha Trianont a lehető legjobb megoldásként értelmezik", s a határváltoztatástól való félelem miatt nem merik újraértékelni a kérdést - fejtette ki a szlovákiai magyar történész. Hozzátette: Trianon a szlovák nemzettudat kialakulásában nagyon fontos pont. A trianoni határok igazságosság ának eszménye olyannyira beépült a szlovákok tudatába, hogy minden ezt megkérdőjelező szemléletet támadásnak tekintenek. A lap végül feltette kérdést: "Mennyire traumatizálja a szlovákiai magyar társadalmat ez a kérdés?" Válaszát a történész így fogalm azta meg: "Ez egyéni dolog. Aki megtanult ezzel élni, az éppen a szlovákiai magyar kisebbség. Ma már csak olyan generációk élnek, amelyek beleszülettek ebbe a helyzetbe, megtanultak kisebbségiként élni, számukra ez természetes. A kisebbségi létnek van egy csomó hátránya, de ugyanekkor előnye is: kétnyelvű közegben mozgunk, két kultúrát ismerünk. Ezek olyan pozitívumok, amelyeket jól ki lehet használni". Ugyanebben a lapszámban az Új Szó főszerkesztőhelyettese, Czajlik Katalin megállapítja kommentárjába n: "Amit mi, magyarok, történelmünk talán legsúlyosabb csapásának érzünk, az a csehek és a szlovákok számára önálló államuk létrejöttét jelenti. Törvényszerű hát, hogy nemzeteink történelmi emlékezetében ellentétes előjellel szerepel az esemény, s ezen val ószínűleg nehezen tudnánk változtatni. Nem is kell" - írja, hozzátéve: "Nem szabad megengedni, hogy a magyar gyerekek azt tudatosítsák, hogy a magyar nemzet a történelem legnagyobb vesztese, ahogy ezt a szélsőséges nacionalista erők sulykolják az erre fogé kony rétegekbe". vissza A román lapok szerint a PDLnek nincs reménye a jövőben egyedül uralnia a terepet Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2008. június 4., szerda (MTI) - Nem valósult meg Traian Basesc u román államfőnek az az elképzelése, hogy a helyhatósági választások eredményeként erős, kormányt a jövőben akár egyedül is alakítani képes "elnöki párt" alakuljon ki a DemokrataLiberális Pártból (PDL) - írták kedden a román napilapok. A Romania Libe ra megállapítja, hogy a várakozásokkal ellentétben a vasárnapi helyhatósági választásokon a részvételi arány meghaladta az ötven százalékot, ez pedig az európai átlaggal összehasonlítva egészen jó. Kifejti: ha a részvétel gyér lett volna, az a lakosság ált alános elégedetlenségét tükrözte volna a nagyobb politikai erőkkel szemben, és a szélsőségesebb erők térnyerésére vezetett volna, csakhogy nem ez történt. Más lapokkal együtt ez az újság is figyelemre méltónak tartja, hogy nem váltak be a választások előtti felmérések jóslatai, amelyek csaknem negyven százalékos győzelmi esélyt jeleztek a Basescu által támogatott PD-