Reggeli Sajtófigyelő, 2008. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-05-30
5 Cikkek: Járóka Lívia szankciókat sürget a romapolitikai követelmények nem teljesítéséért Rácz Péter, az MTI tudósítója jelenti: Bécs, 2008. május 29., csütör tök (MTI) - Az Európai Uniónak a romapolitika esetében is ugyanolyan normákat kellene szabnia, mint a lisszaboni stratégiánál: mikor, mennyi pénz, és milyen célra költhető el - fejtette ki Járóka Lívia, az Európai Parlament néppárti képviselője a Die Press e osztrák lap csütörtöki számában megjelent interjújában, hozzátéve: ha a terv nem teljesül, szankciókat kell elrendelni. A magyar képviselőnő úgy vélekedett, hogy a romaproblémát csak helyi szinten, az érintett kormányok által lehet megoldani, de font os, hogy a romaszervezetek közreműködjenek a megvalósításban és az ellenőrzésben. Az unió nem kötheti ki egyetlen országnak vagy városnak sem, hogy milyen intézkedéseket tegyen - mondta. Ugyanakkor rossznak tartotta, hogy a romapolitikát illetően nem érvén yesül "a jó gyakorlat elve" az EUban. A bizottság szemére vetette, hogy semmit sem tud felmutatni azoknál a romaprojekteknél, amelyeket az ő pénzéből finanszíroznak. "Ténylegesen nem tudjuk, hogy mi történt a pénzzel, és azt sem, hogy mely programok segítenek az integrációnál, és melyek nem" - felelte Járóka Lívia a lap kérdésére válaszolva. Mint aláhúzta, nincs szabályozott ellenőrzési rendszer, "nincsenek új elképzelések, csupán egy atyáskodó hozzáállás: többnyire nem romaszervezetek valósítják meg a romáknak szánt projekteket". Megítélése szerint nem segítene, ha az unió külön romaügyi biztost nevezne ki, azt ellenben üdvösnek tartaná, ha az egyes biztosok mellett működnének "romakomisszárok". Általában is fontosnak nevezte, hogy mind európai, mind helyi szinten több roma tevékenykedjen. A magyar néppárti EUképviselőnő a legsürgetőbb feladatok közé a képzést, a foglalkoztatást és az elszigetelt romatelepülések problémájának megoldását sorolta. Lényegesnek mondta a romák és a nem romák közö s iskoláztatását, különös tekintettel arra, hogy Európában nem lesz elég munkaerő a következő években. "A romák gyarapodó népcsoportot alkotnak, ám sokan közülük munkanélküliek" - mutatott rá. vissza Megmentésre váró műemlé kek, közösségek – Varsó és Berlin kormányzati szinten mutat példát a határon túli örökség óvását illetően – Bizt ató jelek a C sángóföldön – Interjú Diószegi Lászlóval Magyar Nemzet 2008.05.29. Pataky István Míg Lengyelország és Németország kormányzati s zinten is komoly erőfeszítéseket tesz az országhatárokon túli kulturális örökség megmentéséért, addig a magyar vezetés mellőzi a kérdést. Erről, valamint a csángók helyzetéről nyilatkozott lapunknak Diószegi László, a Teleki László Alapítvány (TLA) igazgat ója. Miután az azonos nevű közalapítványt 2006 decemberében a kormány megszüntette, a TLA magánalapítványként alakult újra, s továbbra is a határon túli magyar műemlékek védelméért tevékenykedik Pataky István A Teleki László Alapítvány néhány héttel ezelő tt nemzetközi konferenciát szervezett a csángók helyzetéről Bákóban. Ez önmagában is újdonságnak számít. A tanácskozás kapcsán a pusztinai templomban magyar nyelvű misét tartottak. Áttörésről beszélhetünk? - Tartózkodnék azt ilyen kiemelt jelzőktől. Azt vi szont mindenképpen látni kell, hogy csángóügyben egy olyan folyamat indult meg az elmúlt években, amely nemcsak az anyaországban emeli központi helyre a kérdést, hanem Romániában is változást hozott a csángókkal kapcsolatos politikai állásfoglalásokban. A Teleki László Alapítvány által szervezett, öt évvel ezelőtti első, budapesti csángó konferencián még azt sem tudtuk elérni, hogy bármilyen egyházi témakört megpendítsünk. A következő tanácskozáson viszont már egyházügyi kerekasztalt szerveztünk. Ennek a r endezvénynek egy rendkívül emlékezetes történése volt, amikor a csángó származású Anton Cosa chisinaui püspök a szünetekben magyarul
