Reggeli Sajtófigyelő, 2008. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-05-03
53 centiről centire haladva kell kiharcolnunk magunknak azt a jogot, hogy beleszólhassunk a fejlesztési kérdésekbe. Az egyetem ezeket az ingatlanokat – bár magyar állami pénzből szerezte őket – sajátjaként kezeli, így kizárólag azt nézi, hogy az évek során k inek milyen ígéreteket tettek, kinek milyen kis egyéni érdekei, egyéni viszonyai vannak. Nem állítom azt, hogy itt személyes meggazdagodásról van szó, de azt igen, hogy nincs összehangolt koncepció, aminek az alapján az egyetem a saját fejlesztését látná. Furcsa a kuratórium szerepe – Kezdetben közösségszolgálatról volt szó, s ma azt látja az ember, hogy ez a rendszer ilyen nagykuratóriummal, olyan kiskuratóriummal, ilyen kft.vel, olyan részvénytársasággal, amolyan programirodával, más struktúrákkal, hat almas bérekkel, havi pénzekkel, üléspénzekkel, tiszteletdíjakkal, egyéb juttatásokkal működik, ismeretlen a közbeszerzés fogalma, ami kívülről nézve rendkívül ésszerűtlennek látszik. Vagy téves ez a percepció? – Egy ilyen intézménynek a működtetése valóba n sok pénzbe kerül, de ezt lehetne racionalizálni. Ha párhuzamos struktúrák működnek, az semmiképpen nem hatékony. A kuratórium esetében is rámentünk arra a megoldásra, hogy ami eddig „havi pénz” volt, és mindenki megkapta, függetlenül attól, hogy jelen vo lte vagy nem, ma már csak üléspénzként létezik, és azt csak az kapja meg, aki az ülésen valóban részt vesz. Ezek egyébként szimbolikus dolgok. Másfél milliárdos intézménynél nem biztos, hogy azzal jutunk előre, ha attól vesszük el a pénzt, aki a dolgokkal foglalkozik, aki valóban dolgozik. Ez ráadásul az intézménynek semmilyen gondját nem oldja meg. Sokkal inkább magának a kuratóriumnak a szerepe furcsa ebben az intézményben. Egy ideje magam is kurátor vagyok, s látom, hogy ez a testület mennyire furcsán h elyezkedik el ebben a szervezetben. Úgy érezték eddig, hogy amire a kuratórium kimondja az áment, azt a magyar kormány köteles aláírni, majd átutalni. Rendkívül nehéz elfogadtatni azt, hogy bocsánat, ez nem így működik. A kuratóriumnak az a felelőssége, ho gy a költségvetési igényt megfogalmazza. – Kellene hogy legyen valamilyen felelőssége a jogszerűség betartásáról is, nem? – Persze. Egyébként sokrétű a felelőssége. A finanszírozót azonban ezekből a kérdésekből nem lehet és nem is ésszerű kizárni. De ren dkívül kemény csatákat kell folytatnunk, hogy megfordítsuk ezt a szerintem teljesen logikátlan struktúrát. – Kívülről nézve, román vagy pedig olyan erdélyi magyar oldalról, amelyiknek nincs rálátása az intézményre, úgy tűnik, mintha ez az egyetem tulajdon képpen Magyarországnak termelné a munkaerőt. E tekintetben mi a helyzet? Magyarországnak megfelel az itt képzett munkaerő minősége? – Erről túl korai beszélni. Az Expanzió Kft. készített felmérést a szakmai szintről, s arra a következtetésre jutottak, hog y a minőség rendkívül eltérő helyszínenként, szakokként. Vannak kiváló tanszékek, nagyon jó oktatókkal – ezt is el kell mondanunk – és nagyon okos diákokkal, akik nemzetközi versenyeken is kiválóan szerepelnek, és bizony vannak sokkal kevésbé kiváló tanszé kek, szakok és karok. Ez így áll össze egésszé, de benne nagyon sok függ a személyi kérdésektől. A műszaki karokon például jó eredményeket értek el, vannak tehetséges emberek és jó folyamatok is. Kiváló az együttműködésük a budapesti Műegyetemmel, ők példá ul tudtak bevonzani kutatási pénzeket, japánokkal működnek együtt, egymillió eurós összeget sikerült bevonniuk. De a kérdésre a választ igazából az akkreditációs folyamat fogja megadni. Hogy szakmailag elfogadhatóe, amilyen munka folyik az egyes szakokon, vagy nem. Ellentmondások, szemléletváltási kényszer – Mik a reményeik e téren? – Lehet, hogy egyes szakokat sikerül majd akkreditálni, de lesznek esetleg olyanok is, amelyeket vissza fognak dobni. Egyébként jellemző erre a furcsa gombhoz a kabátot logi kára, ami az építkezésekkel kapcsolatban elhangzik. Kolozsváron is abból indulnak ki – függetlenül ugyan attól, hogy van ott egy hatalmas működő egyetem, több ezer magyar hallgatóval – , hogy mivel az egyetemnek van egy telke, akkor építsen is oda valamit, s ha már épít valamit, akkor tegyünk oda oktatást is. Tehát fordított logika alapján épül fel ez is. Nem úgy, hogy szakmai koncepciónk van, tudjuk, milyen szakokat és tudományokat nem fedtek még le magyar nyelven, és ahhoz
