Reggeli Sajtófigyelő, 2008. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-05-03
40 Grönland, Baszkföld, Katalónia, DélTirol stb.) igazolják, hogy az érintett régió nemzetiségi viszonyait képes megőrizni az autonómia, sőt esetenként még disszimilációs ("kiolvadási") folyamatot is beindíthat. Érdeke a székely autonómia a Magyar K öztársaságnak is, mert segít megakadályozni a (székelyföldi) magyarok szülőföldjükről történő elvándorlását. Ez pedig a jelenlegi kormánypolitika egyik központi célja is. Ezenkívül egy autonóm székely régió növelheti a magyar kultúra, nyelv stb. presztízsé t a középeurópai térségben, és elősegítheti a magyarországi tőkekihelyezést a mai Hargita, Kovászna és (részben) Maros megyék vidékére. Ez erősíthetné az anyaország és Székelyföld között vészesen lazulni látszó szálakat, és gazdaságilag is jól járna mind a magyar állam, mind pedig az autonóm Székelyföld. Magától értetődően vitális érdeke Székelyföldnek és a székelységnek (de az ott élő más nemzetiségűeknek is) az, hogy szűkebb pátriájuk bizonyos állami hatásköröket Romániától részben vagy egészben átvéve önkormányzatiságot kapjon a közeljövőben. Kizárólag az autonóm Székelyföld lehet a garanciája annak, hogy a Kárpátok hajlatába a prosperitás évei köszöntsenek be. Egyfelől a területi önkormányzás csökkentené a központtól való függés érzületét, és kialakít hatná, majd saját lábára állíthatná a ma még nem működő székely gazdaságot. Másfelől nem nehéz belátni, hogy kizárólag egy autonóm székelyföldi régió lenne képes garantálni, hogy a terület által a közös kasszába befizetett adólejeket Székelyföld fejlesztés ére fordítsák. Végül talán kissé hihetetlennek hangzik, de az autonóm Székelyföld mielőbbi megteremtése magának a román államnak (is) érdeke, mert kizárólag a székely autonómia képes szavatolni hosszú távon a középeurópai térség stabilitását, Románia te rületi egységét, valamint a román – magyar megbékélést. Tudomásul kell venni (pláne az Európai Unióban), hogy az egységes nemzetállamok kora lejárt. A székelyföldiek már többször kinyilvánították autonómia iránti igényüket, és körülbelül nyolcszázezer ember kérését nem lehet kézlegyintéssel elintézni egy 21. századi polgári demokráciában. Nem lehet úgy tenni, mintha ez az igény nem létezne. A helyes és européer magatartás a román állam részéről az lenne, ha az érintettekkel tárgyalásokat kezdene a székelyföld i önkormányzatiság mikéntjéről. Több olyan eset is ismert a világban, hogy a regnáló hatalom nem kívánt foglalkozni a hasonló törekvésekkel, és ezzel maga tette kezelhetetlen problémává a kérdést. Egy a kisebbségi jogokat tiszteletben tartó európai polgári demokráciában ez nem fordulhat elő. Vagyis a leszűrhető következtetés az, hogy Romániának foglalkoznia kell a székelyföldi autonómia ügyével, hisz a probléma létező. Ráadásul nem is minden előzmény nélkül: a székely önkormányzatiságnak jelentős hagyománya i vannak, elég utalni a székely székek, majd később, az 1950es és 1960as években fennálló Magyar Autonóm Tartomány speciális státusára. A Következetes külkapcsolatok című külpolitikai stratégia a magyar és a román érdekeken is túlmutató középeurópai é rdekek felismerését jelenti. A következő etapban már a magyar diplomáciának is teljes erőbedobással kell képviselnie a székely autonómia ügyét. vissza Tóth Norbert, jogászpolitológus, kisebbségkutató Párbeszéd, nem pár tbeszéd kell Erdély.ma • [ 2008. május 04., 11:38 ] „A mi jelöltjeink a magyar emberek pártján állnak. A magyar emberek pedig a párbeszédre és nem a pártbeszédre kíváncsiak. Pártbeszédet mások tartanak majd, nem a mi jelöltjeink" — jelentette ki Kel emen Hunor ügyvezető elnök, kampányfőnök az RMDSZ Arad megyei önkormányzati jelöltjeinek bemutatóján. Az RMDSZ jelöltjei országszerte az emberekkel, az emberek gondjairól folytatnak párbeszédet, konzultációt — mondotta. Sikeres választások esetén az RMDSZ több ezer jelöltje dolgozhat azért a másfél millió emberért, „aki magyarként él, magyarként akar megmaradni", hiszen az előző önkormányzati választásokon bebizonyosodott, hogy az RMDSZ jelöltjeit nem csak etnikai szavazással juttatták a választók polgárme steri tisztségbe. Az önkormányzati megmérettetést nem csak a magyar versenypárt létezése nehezíti meg, hanem az is, hogy országos szinten több településen is a magyar jelölt ellen fogtak össze a román pártok. A szövetség tizenkilenc Arad megyei településen indít polgármesterjelöltet, és négyszáznál több helyi- és megyeitanácstagjelöltje van. Jelmondatuk: Szülőföldünk az otthonunk! Kelemen
