Reggeli Sajtófigyelő, 2008. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-05-03
24 megelőzött bennünket, noha ez a magyar szakértő közvéleményben csak a 2007es év lezárultával tudatosodott. Lemaradásunk egyetlen okaként az időszakb an bekövetkezett újabb hazai eladósodási hullámot jelölhetjük meg. Ezt igazolják az Eurostat számai (Key figures on Europe 2007/08). A szlovákok GDParányos államadóssága 49,2 százalékról 30,9re csökkent, a miénk 52,2ről 66 százalékra nőtt hat év alatt. Mindezt az infláció fűtötte magas kamatok okozták nálunk. A maastrichti kritériumok szerinti kamatláb Szlovákiában nyolc százalékról 4,4re csökkent, nálunk csak 0,9 százalékos volt a csökkenés, most további emelés is várható. A növekedéshez szükséges erőf orrások Szlovákiában maradtak, tőlünk kiszivattyúzták. A szlovákok sokkal gyorsabb növekedést értek el, s ennek hozadékát nem kellett feláldozniuk, részesedtek belőle. A számok ezt is mutatják. Náluk a háztartások fogyasztásának aránya a GDP – n belül egy év tized alatt 53,9 százalékról 57,3ra növekedett, miközben nálunk ugyanez 56,4ről 54,8ra csökkent (1995 és 2005 között). A gyorsabb növekedéshez Szlovákiában a foglalkoztatható munkaerő nagyobb aktivitása tartozik. Náluk 59,4, nálunk csak 57,3 százaléknak volt munkája 2006ban. Mindkét adat tragikusan alacsony, de ezt a szlovákok bevallják, mi meg tagadjuk. Nálunk a hangadó közgazdász elemzők a bajokért a költségvetési újraelosztást és azon belül kizárólag a túlzott szociális kiadásokat hibáztatják. Reform okat ezek kurtításával akarnak elérni. Közben egy szóval sem említik, hogy a hibás monetáris és fiskális politika következtében elburjánzott többletadósság a bajok fő oka. A reformoknak ennek megjavítására kellene irányulnia. Pedig könnyű belátni, hogy Szl ovákiában a GDP 30 százalékát kitevő államadósság finanszírozása több mint három százalékkal olcsóbb átlagkamattal, sokkal kisebb teher az államkasszán, mint a magyar, immár a GDP hetven százalékát kitevő államadósság finanszírozása. Náluk az államadósságteher a GDP alig több mint egy, nálunk pedig több mint öt százalékát köti le. Nálunk ez a többletteher évi ezermilliárd forint körüli. Éppen erre az összegre lenne szüksége a magyar gazdaságnak a növekedési pályához. A kiigazítást a monetáris politikával k ell kezdeni. Ugyanakkor van a költségvetés egyéb területein is változtatási kényszer. Ezeket a kiigazításokat azonban a társadalom csak egy növekvő gazdaság növekvő reálbérszínvonala esetén lesz képes elviselni. A szlovák társadalom, bár nem mentesen kon fliktusoktól, az uniós csatlakozás folyamatát sikertörténetként élte meg. Érezhetően javultak a létfeltételek a csatlakozás előtti és utáni években, míg nálunk romlottak. Mindez az anyagi létfeltételeket tükröző számokban, de a létet kifejező életmutatókba n is megjelenik. Többen dolgoznak, de tovább élnek kéthárom évvel, és később jelentkezik a súlyosabb egészségromlás. Gazdasági, társadalmi gondjaikat nem tagadják le, hanem feltárják. A nemzetérdekű integrációs politikájukért a szlovákokat általános elism erés övezi, minket a nemzeti érdekek feláldozása, az ellehetetlenülésbe vitt, és elismerés helyett hitelvesztést hozott. vissza Dr. Boros Imre, közgazdász Államfői találkozó a szlovénhorvát határvita miatt – "Szlovénia és Horvátország barátsága nagyobb, mint problémáik" Népszava.online • 2008.04.30. A szlovén és a horvát államfő együtt próbálta lecsillapítani a két ország vitatott határvonala körül nemrégiben fellángolt kedélyeket szerdán. "Nem szabad olyan felszólítá sokat követnünk, amelyek az együttműködés ellen szólnak" - mondta Janez Jansa szlovén elnök Josko Jorasra, egy szlovén aktivistára utalva. "Szlovénia és Horvátország barátsága nagyobb, mint problémáik" - hangsúlyozta Ivo Sanader horvát államfő. Joras telk e és háza a Pirániöbölbe torkolló Dragonja folyó bal partján, olyan területen áll, amelyet mindkét ország a magáénak tekint. Maga Joras, aki Szlovéniához tartozó területnek tartja birtokát, évek óta "magánháborút" folytat a horvát hatóságokkal, és úgy ér zi, a szlovén állami szervek cserben hagyták őt. Nemrégiben a horvát határátkelőt megkerülő magánutat épített telke és a Dragonja folyó hídja között, de a horvát határőrség beton virágládákkal eltorlaszolta ezt az utat.
