Reggeli Sajtófigyelő, 2008. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-05-08
11 Szlovákia 2009től az euróövezet tagjává válhat - HÁTTÉR Budapest, 2008. május 7., szerda (MTI) - Szlovákia, amely 2005 novembere óta az euró előszobájának nevezett ERMII rendszerben működteti monetáris politikáját, 2008 elejére valamennyi maastri chti kritériumot teljesítette, így 2009től a koronát euróval válthatja fel. Az Eurostat adatai szerint a négy maastrichti kritérium közül a GDParányos államháztartási deficitre vonatkozó 3 százalékos mértéket Szlovákia már 2003ban teljesítette, igaz 2006ban a hiány 3,6 százalékra ugrott, de tavaly ismét 2,2 százalékra mérséklődött. A 60 százaléknál kisebb adósságráta nem okozott gondot Szlovákiának, hiszen még a legrosszabb évnek számító 2000ben is csak a GDP 49,9 százalékára rúgott az államadó sság, amelyet 2004re 43 százalék alá szorítottak, s tavaly már csak a GDP 30 százaléka volt. A hosszú távú kamatok szintje 2007ben 4,5 százalék volt Szlovákiában, így jóval a 6,4 százalékos maastrichti követelményeknek megfelelő szint alatt áll. Sokáig úgy tűnt, hogy Szlovákia az inflációs kritériumon bukhat el, mivel még 2006ban is 4,3 százalékos átlagos fogyasztói áremelkedést mértek az országban. Az euró övezeti tagság feltétele, hogy a megelőző időszakban a jelölt országban az infláció tizen két havi mozgó átlaga legföljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációjú EUtagországban mért szintet. Az EU statisztikai hivatala szerint a három legkisebb mozgóátlagot kimutató tagország átlaga a márciussal zárult tizen két hónapban 1,7 százalék volt, a referenciaérték tehát 3,2 százalékra emelkedett a februári 3,1 százalékról. Szlovákiában 2007ben sikerült jelentősen leszorítani az inflációt, s 2008 márciusában a megelőző tizenkét hónap átlaga 2,2 százalékot mutatott, v agyis az ország kényelmesen a referenciaértéken belül maradt. Szlovákia euróövezetbe vezető útjának építőköveit a két egymást követő Dzurindakormány rakta le. Elemzői körökben ugyanis a kilencvenes évek végén és a 2000es évek elején Szlovákia szinte reménytelennek számított.2000ben évi 1,4 százalékos gazdasági növekedés mellett az államháztartás GDParányos deficitje 12,2 százalék volt, miközben az infláció meghaladta a 12 százalékot. Az országról alkotott kép megfordítását célzó erőfeszítések a ke mény költségvetési politikában, a jóléti rendszerek masszív lefaragásában, valamint a visegrádi régióban szokatlanul radikális adóreformban mutatkoztak meg. A célt elérték, de politikai árat is meg kellett fizetnie a Dzurindakabinetnek, mert főként a megs zorító intézkedések hatására elvesztette a 2006os választásokat. A költségvetési konszolidációs programot - amely sok hasonlóságot mutat a 2006. évi magyarországival - Szlovákia már a 2004. évi EUcsatlakozás előtt megkezdte. A kiadásokat visszafogó i ntézkedések 2003ban léptek életbe, az átfogó adóreform 2004ben, a nyugdíjreform pedig 2005ben zajlott le. A kiadások visszafogása elsősorban a szociális ellátásokon és juttatások lefaragása révén valósult meg: csökkentették a családi pótlékot, szigo rúbb regisztráción mentek át a munkanélküliek. Az egészségügyi reform a - azóta visszavont - vizitdíj bevezetését, illetve az egészségügyi ellátóhelyek csökkentését, azaz kórházak és rendelőintézetek bezárását jelentette. Megemelték a nyugdíjkorhatárt és 2 005től bevezették a tőkefedezeti rendszert. A hatósági árak 2003. évi megemelése nyomán a támogatások visszaszorultak. A 2004ben bevezetett, a GDP fél százalékát érintő adóreform a bevételi oldalt érintette. Lényege a 19 százalékos egykulcsos személy i és társasági adó bevezetése volt a korábbi 1038 százalék közötti személyi és 25 százalékos társasági adó helyett. Az áfakulcs ugyancsak 19 százalékos lett a korábbi 14 és 20 százalék helyett. Az osztalékadót eltörölte a kormányzat, de csaknem valamenn yi adómentességi jogcímet megszüntette. Az intézkedések nyomán 2003ban és 2004ben megugrott az infláció, 2003ban a jövedéki adóemelések miatt megnőttek, de a 2004es adócsökkentés következtében újra csökkentek az államháztartás bevételei. A makrogaz dasági adatok azt is mutatják, hogy a kiigazító és gazdaságélénkítő intézkedések csak késleltetve fejtették ki kedvező hatásukat a gazdaság és a foglalkoztatottság növekedésére. A munkanélküliség Szlovákiában látványosan csökkent az utóbbi években, amí g 2004 februárjában 16,5 százalékos munkanélküliséget regisztráltak, addig 2008 februárjára a munkanélküliek aránya 7,8 százalékra csökkent, ez már kisebb a 8 százalékos első negyedévi magyarországi mutatónál. A reformlépések hatására 2007ben a költsé gvetés kiadásai a GDP 37 százalékára csökkentek, a bevételek pedig a GDP 35 százalékát tették ki - olvasható az Eurostat legfrissebb, április 28i jelentésében. Ezek az adatok azt mutatják, hogy miközben Szlovákiában 2007ben 2000hez képest a kiadásokat G DP arányosan 13 százalékponttal sikerült lefaragni, addig a bevételeknél a csökkenés csak 4 százalékpont volt. A bevezetett reformok nyomán Szlovákia gazdasági növekedése már 2004ben 5 százalék fölé került, 2006ban 8,5 százalékra, tavaly pedig 10,4 s zázalékra ugrott. vissza
