Reggeli Sajtófigyelő, 2008. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-05-07
23 Sapientia, falhoz állí tva – A MÚREhez fordul a kolozsvári újságíró által megvádolt egyetem vezetősége ÚMSZ Cs. P. T. | 20080506 23:36:16 „A Sapientián rengeteg visszaélés történt. Szerződések maradtak lezáratlanul, a szerződött összegek jelentős részét pedig nem számolták el” – ez csupán néhány azokból a súlyos vádakból, amelyeket Tibori Szabó Zoltán fogalmazott meg egyik írásában a Sapientia vezetősége ellen... „A Sapientián rengeteg visszaélés történt. Szerződések maradtak lezáratlanul, a szerződött összegek jelentős ré szét pedig nem számolták el” – ez csupán néhány azokból a súlyos vádakból, amelyeket Tibori Szabó Zoltán fogalmazott meg egyik írásában a Sapientia vezetősége ellen, s amelyek miatt a kolozsvári újságírót a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Becsületb írósága elé citálja az intézmény rektorátusa. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Becsületbíróságán készül panaszt emelni a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) vezetősége Tibori Szabó Zoltán kolozsvári újságíró ellen, aki a múlt hét végé n, a Szabadság napilapban megjelent írásában súlyos vádakat fogalmazott meg az intézménnyel szemben. Az egyetem rektorátusa szerint A SapientiaEMTEről – A kíméletlen tények nyelvén című cikk „a legalapvetőbb újságírói deontológiai kritériumokat is figye lmen kívül hagyja”, s emiatt megfontolás tárgyává teszik az intézményt ért hitelrontás bírósági úton való jogorvoslását is. Visszaélések az egyetemen? A szerző – aki a magyarországi Népszabadság munkatársa is – cikkében arról ír, hogy megalapítása óta a Sapientián rengeteg visszaélés történt, melyekre az intézmény átvilágítása során derült fény. „Szerződések maradtak lezáratlanul, a szerződött összegek jelentős részét pedig nem számolták el” – állítja Tibori. A szerző szerint az egyházak nemhogy nem já rultak hozzá az általuk patronált egyetem finanszírozásához, „de a magyar állam pénzén vásárolt és/vagy felújított ingatlanaikat is busás bérek ellenében adták ki az évek folyamán az egyetemnek, azaz szintén a magyar államnak”. Példaként erre a nagyvárad i esetet említi, ahol az EMTE évi 5000 eurót fizetett bérként az egyházkerületi és egyetemi székházért, 4000 eurót az Arany János Kollégium régi szárnyáért, csaknem 15 ezer eurót a Mihai Viteazu utca 3. szám alatti ingatlanért. Tibori tudomása szerint az egyházvezetők sem jártak rosszul. Tőkés László püspök, mint a PKE vezető testületének elnöke „irányítóként” havi 4000 új lejt inkasszált, Kató Béla kuratóriumi elnök pedig havi 450 ezer Ftnyi bért vett fel. A cikkíró szerint az intézmény elkezdett spekul álni a Budapestről érkező pénzekkel. „A Sapientia vezetősége az el nem költött összegeket letagadta, bankokban kamatoztatta, a román állam által visszatérített áfából, a finanszírozó beleegyezése nélkül, ötletszerűen és semmilyen pályáztatás nélkül ingat lanokat vásárolt” – állítja. Az újságíró felrója azt is, hogy az egyetemvezetést soha nem választották, mindig kinevezték, „nem egy esetben rokoni alapon”. Eközben szerinte az egyetem több szakán olyan minőségű oktatás zajlik, „ami néhol vidéki főiskolák szintjére emlékeztet, semmint arra az elitképző egyetemi intézményre, amellyé az EMTEnek 14 milliárd forintból mára válnia kellett volna”.
