Reggeli Sajtófigyelő, 2008. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-04-03
17 A Szlovákiai Mag yar Pedagógusok Szövetségével egy hónappal ezelőtt tárgyaltunk erről a kérdésről, s mivel a szakértők úgy ítélték meg, hogy egy ilyen irányú elmozdulásnak komoly veszélyei lehetnek, e kérdésben egyelőre nem kívánunk lépni. Asszimiláció Közösségünk melyik vezetőjét terheli a felelősség, hogy létszámunk az utóbbi tíz évben 50 ezerrel csökkent? Ez bizonyára egy vicces kérés: névsor vagy nagyság szerint óhajtja, hogy felsoroljam a felelősöket? Komolyra fordítva a szót, ez valóban egy fontos kérdés, amely egy külön beszélgetést igényelne. Összefügg az öntudat meggyengülésével, az elvándorlással, a demográfiai problémákkal. A programunk részletesen foglalkozik minden összetevővel. Nekem egyébként köztudott, hogy négy gyermekem van, talán önmagunkon is kezdhetjü k mindannyian a számonkérést. Konfrontáció Meddig kívánják kizárólag udvarias gesztusokkal tudtára adni a kormánynak, hogy minket magyarokat másodrendű hülyéknek néznek? Bár ellenzem és elítélem a radikalizmus valamennyi formáját, mégis felébred bennem a z önvédelmi ösztön. Kérdezem tehát, a velünk szembeni megalázó, arrogáns viselkedést nem kellenee kissé hangosabban kimondani? Azzal ugyanis nem sokra megyünk, ha Önt csakúgy, mint elődjét (teljes joggal) igazi úriembereknek titulálja a szlovák többség… Rólam azt mondják és írják, hogy határozottabb és keményebb vagyok elődömnél, tőlem érezhetően jobban félnek. Nincs olyan érzésem, hogy puhák lennénk, annál is inkább, hogy most épp a polgári engedetlenség formáit készítjük elő az oktatási törvény kapcsán. Egyébként elég viccesre sikerült összeállítani ezeket a kérdéseket: az első kérdésben lényegében azt kérték számon, miért tettük az asztalra keményen a beneši dekrétumok kérdését. Én tudom, hogy mit akarok a politikában, s azt is tudom, hogy nem lehet min denki elvárásainak megfelelni. Én a saját lelkiismeretemmel akarok elsősorban barátságban lenni. Azt pedig nem tartanám katasztrófának, ha kemény, de korrekt úriembernek tartanának. Nem gondolja, hogy el kéne már dönteni, az MKP mit tart fontosabbnak: a f elvidéki magyarok érdekeinek képviseletét vagy a koalícióképesség megőrzését? Most, hogy az MKP ellenzékben van, nem jött el az ideje a megalkuvás nélküli politikának? A jövőbeni kormánykoalíció elsősorban úgyis a parlamenti erőviszonyok szerint alakul maj d meg, nem gondolja? Mitől fél az MKP, hogy lavírozik és kerülgeti a forró kását? Egyértelmű: a szlovákiai magyar közösség érdekeinek leghatékonyabb képviselete a legfontosabb számunkra. Ezt igyekszünk tenni belföldön és külpolitikánkban is. Azzal teljes en egyetértek, hogy a jövőbeli együttműködést jórészt a párt választási eredményei határozzák majd meg, bár a politikai ügyesség sem lebecsülendő. Az MKP semmitől nem fél és nem lavírozik: teszi a dolgát. Autonómia Az autonómia kérdését már a vajdasági m agyarok és az erdélyiek is konkrétan megfogalmazták, az MKP pedig csak lebegteti a témát. Az MKP a jövőben támogatni fogja az autonómia vagy az önrendelkezés valamilyen formáját? Most miért nem támogatja? Programtéziseink pontosan szólnak erről a kérdésrő l: a kulturális, oktatásügyi és regionális önkormányzati formák kiteljesítését akarjuk, az első két elem eddig is szerepelt a választási programjainkban. Miért nem támogatja a Bószaféle autonómiakezdeményezést? Ön befolyásolta azt, hogy Bószáék ne vehes senek rész a KMAT összejövetelén? Nem látom, ki áll Bósza út tevékenysége mögött, s milyen célt szolgál. Nem befolyásoltam Bósza úr részvételét semmilyen összejövetelen, a KMATnak nem vagyunk tagjai.
