Reggeli Sajtófigyelő, 2008. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-04-30
29 Európai egyesületlen államok Magyar Hírlap 20080430 A schengeni határok megnyíltak ugyan, de az unió tagországai mégsem kerültek közelebb egymáshoz. A tagállamok képtelenek egységes álláspontot kidolgozni az integráció elmélyítéséről, és a széthúzást emellett súlyos identitásválság is terheli. Az unió legfőbb gondja az, hogy a nemzetállamok kormányai még mindig makacsul ragaszkodnak szuverenitásukhoz, miközben javarészt olyan globális kihívásokkal szembesül nek, amelyekre csak uniós szinten lehetne válaszokat találni. A legfontosabb stratégiai kihívás a versenyképesség folyamatos fokozása. A műszaki fejlesztés, az innováció, az oktatás korszerűsítése, a tudásközpontok létrehozása, a foglalkoztatás bővítése ol yan feladat, amelyekben uniós összefogás nélkül nem lesz érdemi előrelépés. Ehhez azonban egy olyan közös fejlesztési stratégia is kellene, amelyet minden tagország vezetése a sajátjaként kezel. Egy ilyen stratégiáról azonban a legnagyobb tagországok sem tudnak egymás között megállapodni, s közben elvi nézetkülönbségeik vannak az uniós intézményrendszerrel is. A gazdasági fejlődés motorját jelentő németek egyelőre elzárkóznak az európai GDP több mint kétharmadát adó szolgáltatások szabad piacától, nem hajl andók felszabadítani az energetikai ágazatot, és továbbra sem engedik be a középeurópai országokból érkező munkaerőt. A franciák alapjában egyetértenek a németekkel, ha Berlin békén hagyná a mezőgazdasági támogatások rendszerét. A britek pedig szeretnének minél távolabb maradni a kontinentális európai vitáktól, valamint az eurótól, a schengeni zónától és általában a belügyi együttműködéstől. London csak azt szeretné, hogy meghagyják neki a mezőgazdasági visszaigénylések rendszerét, amelyet még Margaret Tha tcher alkudott ki a nyolcvanas években, s egyébként elfeledkeznének róluk. Miután a három vezető tagállam háromfelé húzza az unió szekerét, fel van adva a lecke a kisebb uniós tagországoknak: miként határozzák meg magukat Európában, a jövőképükről már nem is beszélve. Ez különösen nehéz feladat a közép- és keleteurópai térségben, ahol újra kell építeni minden ország imázsát a megváltozott gazdasági és szociális viszonyokhoz igazodva. Ezer éve a magyarok nyilaitól rettegett Európa, most még lövésünk sincs arról, hogy húsz év múlva mi jusson majd eszébe az európai átlagpolgárnak Magyarországról. Márpedig ha nem lesz minél előbb nemzeti konszenzus arról, merre is akarunk fejlődni, akkor menthetetlenül leragadunk a Balkán színvonalán. Szalontay Mihály vissza Jövő szerdán Brüsszel jóváhagyja Pozsony euróövezeti csatlakozását Lökés a szlovák gazdaságnak Világgazdaság 20080430 Újabb ösztönzés az exportnak és a külföldi befektetéseknek, ami valamelyest kompenzálhatja a Ficokormá ny hatalomra jutása óta megrekedt reformokat – ezt várják elemzők az euró 2009. januári szlovákiai bevezetésétől. Északi szomszédunk valutauniós csatlakozását gyakorlatilag biztosra lehet venni, miután tegnap kiszivárgott a május 7én közzéteendő európai b izottsági ajánlás szövege. „Pozsony hitelesen és fenntarthatóan a GDP három százaléka alá (tavaly 2,7, az idén várhatóan 2,3 százalékra) csökkentette a költségvetési hiányt, miközben az infláció is jócskán a küszöbérték alatt van, és a következő hónapokban is az alatt marad – igaz, egyre kisebb különbséggel” – idézi a jelentés tervezetét az EUobserver. Az Európai Bizottság nem kommentálta a kiszivárgott szöveget, de az összhangban van a hétfőn nyilvánosságra hozott brüsszeli makrogazdasági előrejelzéssel. E bben az idei évre 3,8, 2009re pedig 3,2 százalékos infláció szerepel, tehát a bizottsági szakértők nem tartanak attól, hogy az euró bevezetése után elszabadulhatnak az árak Szlovákiában. Mindezek alapján a legtöbb elemző most már csak néhány százalékos es élyt ad annak, hogy a jövő szerdai döntés hátrányos lesz Pozsony számára. A politikai szempontok is ez ellen szólnak: a Financial Times szerint igencsak elkedvetlenítené a maastrichti kritériumok elérésétől még messze lévő többi keletközépeurópai országo t, ha azt látnák, hogy Szlovákiát a követelmények teljesítése ellenére sem veszik fel az elit klubba. Az EKB szintén május 7én kijövő jelentése ugyan valószínűleg óvatosabb hangot üt majd meg a szlovák felvétellel kapcsolatban, ám ez az anyag nem kötelező érvénye miatt aligha torpedózza meg a folyamatot. A Reuters értesülései szerint ráadásul több nyugateurópai központi bank vezetése is erősen lobbizik Frankfurtban azért, hogy a korábban tervezettnél engedékenyebb hangot üssön meg a jelentés. Az eredeti v áltozatban még az szerepelt, hogy az európai monetáris intézménynek „komoly fenntartásai” vannak Pozsony felvételével kapcsolatban, ám a végleges szöveg várhatóan nem foglal egyértelműen állást, a tagállamok politikai vezetőire bízza a döntést.
