Reggeli Sajtófigyelő, 2008. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-04-30
23 multinacionális cégek, s azót a egymás után jelennek meg újabbak. Az autóvillamossági felszerelést gyártó amerikai Delphi például 5 ezer, az elektromos ellenállásokat készítő olasz Zoppas pedig 4 ezer nagyszentmiklósinak és környékbelinek adott munkát. Rajtuk kívül egy sor kisebb olasz , német és osztrák érdekeltségű cég is megvetette a lábát, s egyre nehezebben találnak helyben munkaerőt. Az utóbbi időben már távolabbról is toboroznak munkásokat, több nagyszentmiklósi cég például Temesvárról hozza busszal a dolgozókat. "A bánsági régió határ menti része - mondta a HVGnek Danut Groza alpolgármester - teljesen kifogyott a szabad munkaerőből, az egyik cég már át is vitte új gyártósorát Szerbiába." A város gazdasági pezsgése nyomán befolyó bevételek az egyre szépülő utcaképen is meglátszan ak. Az ipar további bővülése azonban a munkaerőhiány miatt máris megrekedt, a városvezető szerint az egyetlen megoldás, hogy külföldről, elsősorban Szerbiából hozzanak ingázókat. Groza úgy tudja, két külföldi cég már össze is fogott Nagyszentmiklóson, s a közeli Valkány község határátkelőjének a megnyitásáért lobbizik a bukaresti kormánynál, hogy kishatárforgalomban járhassanak át a dolgozók Szerbiából (máskülönben csak vízummal jöhetnének). "A csanádi határállomás is közel van, de a magyarok egyelőre nem n agyon jelentkeztek munkára, mert a bérek azért nálunk még mindig valamivel alacsonyabbak" - jelezte Groza. Ám ez nem marad sokáig így, a romániai bérek ugyanis a magyarországiaknál jóval gyorsabban emelkednek, sőt egyes szakmákban már most is valamivel j obban fizetnek, mint sokfelé Magyarország keleti határvidékén, ahol 69 százalék közöti a munkanélküliség. Meg is csappant az utóbbi hónapokban a Magyarországon munkavállalási engedélyt kérő romániaiak száma. Érezhetően kevesebb romániai szakmunkás készül Nyugat- és DélEurópába is pusztán a magasabb bérekért. Közel 2 millióra teszik az eddig külföldre, elsősorban Olasz- és Spanyolországba kiment romániai dolgozók számát, ám közülük az utóbbi időben, ha nem is tömegesen, de mind többen térnek vissza. A buka resti kormány mindent meg is tesz visszacsábításuk érdekében, mindkét déleurópai országban állásbörzéket tart, ahol - ha az ottanihoz még nem is hasonlítható, ám - egyre magasabb bérű munkahelyeket kínál. A román statisztikai hivatal szerint februárban a nettó átlagbér 1134 lej (1 lej = 70,46 forint) volt, ami 20 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A legnagyobb munkaerőhiánnyal küszködő, szalag melletti betanított munkásokat foglalkoztató külföldi cégeknél a tapasztalatok szerint a többnyire teljesí tményhez kötött bérek mindössze 650900 lej között ingadoznak. Nagyjából ennyit visznek haza a kórházi ápolók, az asztalosok, a kezdő tanítók, a szállodai dolgozók, illetve az alacsony beosztású közalkalmazottak is. Igaz, ehhez mindenhol hozzájön a szinte kötelezően kiadott havi 160 lejes ebédjegy. Kimagaslóak viszont a fizetések az építőiparban (15002000 lej), a kőolajiparban (2000) vagy az informatikában, a kutatásban (2150). A prognózisok szerint az idén 9 százalékos átlagos béremelkedés várható, jólleh et a kormány a kiadások lefaragása érdekében - annak ellenére, hogy választási év van - befagyasztotta a közalkalmazottak fizetését. A román munkaadók szívesen fogadnának magyarországi dolgozókat is, ám - bár naponta már több százan is rendszeresen átrucc annak dolgozni, elsősorban a szürke- vagy feketeszférába , úgy tűnik, nagyobb tömegben és hivatalos formát öltve még nem vonzó az ottani munkavállalás. A munkaadók ezért már ázsiai munkaerőben is gondolkodnak, a német Steilmann Romania öt ruhagyára nemrég például bejelentette, hogy Bangladesből hoz varrónőket. "A magyarországiak itteni munkavállalásának tömegessé válása hosszú folyamat lesz" - mondta a HVGnek Bíró Rozália, a határtól pár kilométerre egyre nagyobb ipari parkot kiépítő Nagyvárad alpolgárme stere. Szerinte ma
