Reggeli Sajtófigyelő, 2008. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-04-03
11 Feith - akit Brüsszel nevezett ki a Koszovó fölötti nemzetközi gyámkodást az ENSZtől át venni akaró EUszervezet, az Eulex polgári részlege élére - azt mondta, hogy az alaptörvény tervezete tökéletes összhangban áll a Koszovó státusának átfogó rendezésére vonatkozó döntésekkel. Az EU és az Egyesült Államok felfogása szerint Feith kijelent ése után a függetlenségét kikiáltott Koszovó - csak albán tagokból álló - parlamentje már meg is szavazhatja az alkotmányt. Koszovó helyzetét illetően a máig érvényes utolsó nemzetközi döntés az ENSZ BT 1999ben hozott 1244es határozata, amely említés t sem tesz semmilyen függetlenségről, illetve az EU által irányított felügyeletről. vissza A Benesdekrétumokról jelent meg dokumentumtár Budapest, 2008. április 2., szerda (MTI) - A Benesdekrétumok és a magyar kérdés 19451948 címmel jelent meg kötet a második világháború utáni csehszlovák kitelepítésekről és szlovákosításokról; a kötet bemutatóját szerdán tartották Budapesten. A dokumentumgyűjtemény bemutatásán Vizi Balázs nemzetközi jogász azt mondta: elgondolkod tató a meghozott rendeletek gondolatmenete, hiszen konszolidáció helyett revans volt a Benesdekrétum, mert a szlovák állam egyértelműen a magyarok és németek számlájára írta Csehszlovákia feldarabolását. Hozzátette: hiába zárták le már 60 éve a dekrét umokat, a felvidéki magyaroknak még mindig élő, "szimbólumteremtő erővel" rendelkeznek. "Olyannyi békíthetetlen ellentét van a két közösség politikai értelmezése között, amely csak az ilyen kötetekkel (…), a dokumentumok közzétételével lehet eloszlatni" - mondta. Stefan Sutaj, a Szlovák Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézetének igazgatója, a kötet társszerzője hangsúlyozta: a magyaroknak is meg kell érteniük a szlovák fél álláspontját, hogy a magyarok "szívvel" közelítenek a dekrétumok felé, a szlovákok pedig nem tudják beleélni magukat a magyarok helyzetébe. Mint fogalmazott, a szlovákokból hiányzik az empátia ehhez. Tóth Imre jogász, társszerző a dekrétumokkal kapcsolatban elmondta: megvizsgálták, hogy milyen hatásai lennének a dekrétumo knak akkor, ha manapság lépnének hatályba. Ha ma hoznák meg ezeket a törvényeket, akkor nem léphetnének hatályba, hiszen magasabb, nemzetközi törvények tiltják a diszkriminatív törvények hatályba lépését - hangsúlyozta. A Benesdekrétumokat a második v ilágháború után hozta Edvard Benes, akkori csehszlovák elnök, melynek nyomán megvalósították a lakosságcserét, a magyarokat vagy Magyarországra, vagy Csehországba deportálták, elvették állampolgárságukat. A kérdés a mai napig lezáratlan, a szlovák parlamen t ugya nis 2007 szeptemberében megerősítette a Benesdekrétumok sérthetetlenségét. vissza Mintegy hetvenen tüntettek a Külügyminisztérium előtt Budapest, 2008. április 2., szerda (MTI) - Mintegy hetvenen tiltakoztak "a magyarg yűlölet és a magyarverések" ellen szerdán Budapesten a Külügyminisztérium épülete előtt. A tüntetés végén petíciót adtak át a tárca képviselőjének. A petícióban foglaltak szerint a demonstrációval meg kívánják erősíteni a kormányt és a Külügyminisztéri umot abban, hogy kötelesek megvédeni a világ bármely pontján élő magyarokat és biztosítani számukra az alapvető emberi jogokat. A nemzeti színű és árpádsávos zászlókat lengető tömeg előtt a szónokok azt hangoztatták, hogy egyre több atrocitás éri a hat áron túli magyarokat, miközben a külügyi tárca semmit sem tesz ennek megakadályozására. A tüntetés az előre bejelentett időben, békésen véget ért, intézkedésre nem került sor. A Pannon Nemzeti Gárda demonstrációjához 18 szervezet csatlakozott. Egy het e ugyanez a szervezet tüntetett a román nagykövetség előtt, azért, mert március 15én Kolozsváron összevertek egy magyar fiatalt. vissza A NATO megállapodott Horvátország és Albánia felvételéről, elhalasztotta a döntést Mac edóniáról Bukarest, 2008. április 2., szerda (MTI/Reuters/AFP/AP/dpa) - A NATO vezetői bukaresti csúcsértekezletükön megállapodtak abban, hogy meghívják a katonai szövetségbe Horvátországot és Albániát, de Görögország kérésére elhalasztották Macedónia meghívását - erősítette meg szerdán Miguel Ángel Moratinos spanyol külügyminiszter. "Jelen pillanatban Görögország nincs abban a helyzetben, hogy áldását adja Macedónia felvételére, először Horvátország és Albánia csatlakozik" - mondta Moratinos spanyo l újságíróknak, miután a csúcsértekezlet résztvevői munkavacsora keretében megvitatták a NATO kibővítését. Moratinos szerint a résztvevők továbbra is megosztottak a tekintetben, hogy felajánljáke Ukrajnának és Grúziának a hivatalos tagjelölti státust (a f elvételt a tagsági akciótervébe).
