Reggeli Sajtófigyelő, 2008. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-04-29
15 módon úgy döntött, hogy a kisebbségek tömörülései 3000 alá írás összegyűjtésével is részt vehetnek a politikai erőpróbán. Amikor ez a döntés megszületett Szerbiában nem működött az alkotmánybíróság. Miután a közelmúltban megalakult, első döntésével lehetetlen helyzetbe hozta a kisebbségi pártok nagy részét. Kimon dta ugyanis, hogy a köztársasági választási bizottság döntése törvénytelen, a választási törvényt csak a parlament módosíthatja. Mivel ez nem történt meg, ezért a kisebbségi szervezeteknek is tízezer hitelesített támogatói aláírást kell csatolniuk a válas ztási részvételi igényt jelző dokumentációhoz. Amikor ez néhány hete megtörtént, úgy nézett ki, hogy csak két kisebbségi összefogás: a Magyar Koalíció és a Bosnyák Lista lesz képes összegyűjten i a szükséges aláírásokat, a 63 ezer délszerbiai albánnak, a romáknak, a horvátoknak és a többieknek nem lesz autentikus képviselője a szerbiai törvényhozásban. Ezzel szemben most esély mutatkozik arra, hogy soha nem látott számban kerüljenek a parlamentb e. A Szerbiai Választási Bizottság eddig kilenc kisebbségi listát hitelesített. Ezek: a Magyar Koalíció, a Bosnyák Lista, a Goranok Polgári Kezdeményezése, az Egyesült Szerbiai Vlachok, a Roma Koalíció, a Szerbiai Romák Uniója, a Montenegróiak Pártja, a P resevóivölgyi Albánok Koalíciója és a Bácskai Bunyevácok Szövetsége által átadott listák. Ebben a pillanatban még játékban van a szerbiai romák harmadik szervezete, a Roma Párt. Nekik még 74 aláírással kell kiegészíteniük az átadott választási dokumentum csomagot, és elméletileg a Horvát Bunyevác Sokác Párt. Ez azt jelenti, hogy a szerbiai parlamenti választásokon a kisebbségek közül a romák vesznek részt a legtöbb, három szervezettel. Ezzel azonban nem valószínű, hogy javítani tudják eddigi parlamenti po zíciójukat, hiszen a két cigány szervezetnek eddig egyegy képviselője volt jelen a törvényhozásban. Most három szervezetük indul, így az is megtörténhet, hogy a megosztottság miatt szenvedő alanyai lesznek a politikai erőpróbának. Hogy néhány kisebbségi s zervezetnek, köztük a délszerbiai albánoknak sikerült összegyűjteni a tízezer aláírást, ahhoz a Magyar Koalíció is hozzájárult. vissza Ternovácz István „Térkép” Szerbiának – Szerbia útja a schengeni vízum eltörlése felé M agyar Szó 2008.04.29. Szerbia útját a schengeni vízum eltörlése felé négy terület befolyásolja: a személyi iratok biztonsága, a bevándorlás, a közbiztonság és a külügy. Emellett alkalmazni kell a már meglévő vízumkedvezményekről szóló megállapodást és a toloncegyezményt, olvasható a vízumkedvezmény liberalizációjáról szóló „térképről”, amibe a Tanjug már betekintést nyert, hivatalosan pedig május 7én mutatja be Jacques Barrot, az Európai Bizottság alelnöke Belgrádban. Ez a dokumentum pontosan leírja, hogy milyen intézkedéseket kell Szerbiának foganatosítani ahhoz, hogy állampolgárai vízum nélkül utazhassanak az unió országaiba. A „térkép” szövegét a héten véglegesítette az EU Tanácsának Nyugat Balkán Bizottsága. Amennyiben Belgrád elfogadja a felkíná lt lehetőséget, akkor a vízumkönnyítésekről szóló tárgyalások azonnal elkezdődhetnek, a cél pedig az, hogy 2009ig minden feltételnek eleget tegyenek. A vízumkönnyítés akkor léphet jogerőre, amikor a feltételek teljesítése után az Európai Bizottság javaso lja azt az EUTanácsnak, és a tagországok többsége jóváhagyja. Amíg nem írják alá a stabilizációs és társulási egyezményt, addig a folyamatról szóló beszámolókat a Belgrád és Brüsszel közti „fokozott állandó párbeszéd” keretein belül fogják megoldani. A „térkép” első kérdéscsoportja a személyi iratok (személyi igazolvány, útlevél) biztonságára vonatkozik. Szerbia nemsokára olyan, biometriai adatokat is tartalmazó úti okmányokat fog kiadni, amelyek összhangban vannak az Európai Bizottság és a Nemzetközi Po lgári Repülési Szervezet előírásaival. Az illetékes szerveknek jobban oda kell figyelni az okmányok kiadásának biztonságára és jelentést kell tenniük az Interpolnak az ellopott, vagy elveszett útlevelekről. A vízumrendszer liberalizációjának „térképe” más odikként az illegális bevándorlással és a toloncegyezménnyel foglalkozik. Szükséges egy határátlépésre és határőrségre vonatkozó törvényt hozni, valamint véghez kell vinni több költségvetési és adminisztratív intézkedést, amelyek lehetővé fogják tenni, ho gy a határátkelőhelyeket korszerű technológiával lássák el. Emellett Szerbiának az 1951es genfi konvencióval, valamint az EUs jogi kerettel és követelményekkel összhangban lévő, menedékjogra vonatkozó törvényt kell hoznia és alkalmaznia. Különös figyelm et kell fordítani
