Reggeli Sajtófigyelő, 2008. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya

2008-04-03

8 jelenleg heti hét járatot közlekedtet Budapest és Moszkva között, a tervekben heti

tizenegy szerepel. (Magyar Hírlap, 5.o.)  Kedvező a schengeni bővítés mérlege Ausztriában – Günther Platter a határnyitás

óta eltelt időszak adatait vetette össze a tavalyi azonos időszak bűnügyi statisztikáival, és

kijelentette, hatásosnak bizonyultak azok az inté

zkedések, amelyekkel a korábbi

– a határokon folytatott

– ellenőrzéseket kompenzálták. Január és február során mindössze

67 embercsempészt állítottak elő, ez a szám a tavalyi év első két hónapjában még 140 fő

volt. Az általuk átjuttatott személyek száma 18

48ról 1413ra csökkent. (Világgazdaság,

5.o.)  A

KTUÁLIS NEMZETKÖZI D

OKUMENTUMOK- E

LEMZÉSEK  Precedens értékű lesze a koszovói precedens? −

A Le Monde diplomatique és a

Klubrádió március 2i kerekasztalbeszélgetésének témája a Balkán és mindenekelőtt a

koszovói helyzet, valamint az új állam elismerésével kapcsolatos

– mint a vitából is

kiderült

–

, számos váratlan elemet hordozó európai politika volt. A vitavezető,

Papp Gábor

vendége volt

AraKovács Attila

, a Republikon Külpolit

ikai Elemző Központ

igazgatója,

Dérer Miklós külpolitikai elemző és

Juhász József

történész, az ELTE

docense (Le Monde Diplomatique − Hungary) Cikkek:  Sokallja a kárpátaljai magyarok jogait egy ungvári professzor Varga Béla, az MTI tudósítója jelenti: Ungvár, 2008. április 2., szerda (MTI) - A kárpátaljai magyarok tanulmányi jogait az ukránokra nézve

diszkriminatívnak, a közös múltat sérelmesnek, Magyarország Ukrajnapolitikáját pedig kétszínűnek minősíti egy

ungvári történész a vereckei emlékmű épí

tését kifogásoló írásában. A politikai közíróként is ismert Roman Oficinszkij, az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) tanára a

zakarpattya.net.ua ungvári internetes hírújságban szerdán megjelent cikkében felsorolja az ukránokat a múltban a

magyarok részéről - szerinte - ért sérelmeket. Ennek kapcsán megjegyzi, hogy míg Kijev és Varsó már

kölcsönösen megbocsátotta egymásnak a történelmi sérelmeket, addig Magyarország vonatkozásában ez a kérdés

még csak napirenden sincs. Pedig a magyar állam "közvetlen bűne" fo

lytán 1938 és 1944 között elpusztították

Kárpátalja lakosságának egyharmadát, amire a mongol és török dúlás óta nem volt példa - írja. A szerző bírálja mind a kárpátaljai, mind a kijevi vezetőket, mert szerinte engedékenyek a magyarokkal

szemben, hisze

n - mint a vereckei emlékmű kapcsán fogalmaz - az ukránok egy egész hágót adtak oda azért a

néhány négyzetméterért, amelyen felállíthatják a múlt század harmincas éveiben dúlt ukrajnai éhínség budapesti

emlékművét. A cikkíró "hallatlan kétszínűséggel"

vádolja Magyarországot Ukrajnához fűződő kapcsolatait illetően, azt írván,

hogy a magyar parlament ugyan az ukránok ellen elkövetett népirtásként ismerte el az 19321933as "mesterségesen előidézett éhínséget", miközben, véli a cikkíró, a szomszédos EUtag

országokkal ellentétben

Budapest a múlt hónapban - Oroszország kedvében járva - nem támogatta Ukrajna NATOcsatlakozását. Kifogásolja Oficinszkij a Magyarországon megszerzett tudományos fokozatok ukrajnai honosítását is, egyúttal

bírálja az UNE vezetés

ét, amiért 2005ben engedélyezte magyar történelmi és európai integrációs tanszék

megnyitását. Szerinte az egyetem hátrányosan különbözteti meg az ukrán felvételizőket azzal, hogy 20 magyar

nemzetiségű diáknak biztosít térítésmentes oktatási lehetőséget a

történelem karon. Ennek kapcsán jogi lépések

megtételére is céloz.  vissza