Reggeli Sajtófigyelő, 2008. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-04-29
10 Elmondta: a kisebbségek jól tudják, ahol nem kapják meg az őket megillető jogokat, ott erőszakos cselekedetekre is sor kerülhet. „Európa szinte minden kisebbsége így harcolta ki a jogait, de mi azt nagyon szeretnénk békés úton kivívni " - hangoztatta. Ezért egy nyílt levelet fogalmaztak meg a kisebbségi főbiztoshoz. Dr. Hantz Péter elmondta: egy aláírásgyűjtést is kezdeményeztek, melynek oka, hogy szerinte sok magát magyar értelmiséginek valló egyetemi vezető és politikus úgy véli, az erdélyi magyarságnak nincs szüksége a magyar egyetemre. Amennyiben azonban többszázezer ember az aláírásával támogatja a Bolyai egyetemet, akkor a helyi és a magyarországi politikusoknak is komolyabbnak kell venniük az ügyet. vissza Duna TV A nemzeti alaptantervjavaslat nem emeli a szlováknyelvórák számát Felvidék.ma 2008.04.28. A kormányrendelet, amely majd éle tbe lépteti a nemzeti alaptantervet, feltehetőleg a közoktatási törvény májusi, parlamenti jóváhagyása után születik meg. És bár sok a kétség a bevezetésével kapcsolatban, talán mégis Ján Mikolaj miniszternek van igaza abban, hogy azokban az iskolákban, ah ol eddig is kreatív munka folyt, nem lesznek nagyobb gondok az intézményi programok kidolgozásával. A középiskolákban pedig, ahol amúgy is szakosodott osztályokba jártak a diákok, a speciális programokat eddig is használták. Az Állami Pedagógiai Intézet h onlapján közzétett tervezet alapján az iskolák akár már most megkezdhetik az alapiskola első és ötödik évfolyama jövő évi tantervének összeállítását, illetve a kötelező alapképzés vázlatának kidolgozását. Ez kétségkívül jó adag többletmunkát jelent, de a változások az élet minden területén ezzel járnak. A nemzeti alaptanterv nagy különbséget a szlovák és a magyar tanítási nyelvű iskolák közt nem tesz, két idegen nyelv elsajátítását, a beszédkészség fejlesztését irányozza elő, a természettudományos órák számát csökkenti. A magyar tanítási nyelvű iskolákban az eddigi kötelező szlováknyelvóraszá m nem változik. Államilag heti öt anyanyelv- és öt szlováknyelvórát írnak elő. Heti 4 órában pedig az iskola maga döntheti el, mivel foglalkozik. A nemzeti kisebbségek nyelvén vagy nyelvét oktató iskolákban a heti óraszám magasabb, mint a szlovák iskolákb an. Az anyanyelv és irodalom óraszáma növeli a keretet, de ez természetes velejárója a versenyképességnek és a megszerezhető azonos tudásszintnek. Hasonlóképpen magasabb a heti óraszám például a sportiskolákban is, ahol a tanulók rendkívüli adottságait fe jlesztik. És emiatt talán háborogni sem kell, hiszen a hét végén a roma parlament fogalmazta meg, hogy követendő példának tartja a magyar tanítási nyelvű iskolahálózatot. Ehhez hasonlót szeretnének kiépíteni a roma kisebbségnek, hogy az oktatáson és művelő désen keresztül kiemelkedjenek abból a szociális leszakadottságból, amelyben nagy részük él. Rövidesen kodifikálják a roma nyelvet, elvben a kormány is támogatja képzésüket, amelyhez speciális programokat vár. Ján Mikolaj kizárta, hogy megszűnjön Losoncon a Ghandi gimnázium, amelyet a besztercebányai kerületi önkormányzat bezárásra ítélt. Sőt, a tárcavezető azt is megígérte: azokon a helyeken, ahol nagy a romák népszaporulata, nemcsak a normatívák emelésével fogja segíteni új oktatásukat, hanem más források ból támogatni fogják az új iskolák létesítését is. Ha ez valóra válik, a szlovákiai magyar iskolahálózat új versenytársat kap. Még egy párhuzamos „elszívó rendszer” jelenik meg, s ha eddig a magyarországi továbbtanulási lehetőség nem késztette iskoláinka t arra, hogy az oktatás minőségének növelésével tartsák meg diákjaikat, most újabb leckét kaphatnak. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy a roma kisebbségnek nem jár anyanyelvű iskola. Jár! De a magyar iskolákban is legfőbb ideje hasznosítani, tehát a lkalmazni azokat a módszertanioktatási formákat, amelyeknek számos továbbképzést, nyári egyetemet szenteltek. A nemzeti alaptantervvel kapcsolatosan pedig még egy dolgot meg kell jegyezni: a kidolgozók egy intézményi programjavaslatot is készítenek azokna k az iskoláknak, amelyek maguk nem képesek ennek a megalkotására. Biztosan lesz számos intézmény, amely ehhez a megoldáshoz nyúl majd. De ha az SZMPSZ módszertani intézete szorgalmi feladatként felvállalná, hogy maga kínál fel egy ilyet a magyar intézménye knek, lehet, hogy jobban járnánk. vissza PÁTRIA, gyr
