Reggeli Sajtófigyelő, 2008. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-04-18
11 megerősítő ez év március 14i számát) anyagilag függetlenít ette, lehetővé tette, hogy eljátssza a "megkörnyékezhetetlen" forradalmár szerepét. Kiállása a nagyon komoly kárpátaljai gazdasági bázissal rendelkező Nasa Ukrajina mellett ugyancsak bőven csurrantottcseppentett a konyhára. Megengedhette, hogy a kulturáli s szövetség a felkínálás ellenére ne vegyen részt az információs irodák munkájában, hogy felfüggessze tagságát az Illyés Közalapítvány kuratóriumában, s legutóbb – felrúgva minden korábbi szóbeli és írásos egyezséget – kivonuljon az Unió Alapítványból. Cs akhogy – mivel ritkán néz hátra és oldalra – mindeközben nem vette észre, hogy nem csupán hadserege morzsolódik le szemlátomást, de személye révén az egész kulturális szövetség tekintélye is egyre alacsonyabb röppályára kerül. Jobban mondva, ha érzékelte i s a romlás jeleit, azokért mindig külső tényezőket hibáztatott. A magyar közösség valós igényét sem vette észre. Az egyszerű tagságtól, melyhez – viselkedéséből ítélve – sohasem vonzódott igazán, teljesen elszakadt. Csupán eszközt látott és lát benne, mel y elősegíti önös céljai megvalósítását. Mint ahogyan – amit, ha a dolgok mögé tekintünk, könnyen felfedezhetünk – eszközként használta, használja a magyarságot valóban szorosan érintő ügyeket (főiskola, vereckei emlékmű, magyarellenes kirohanások stb.) is. A céljaihoz nem illő, egzisztenciáját sértő magyarságintézményeket igyekszik lejáratni, lejárattatni. Elegendő utalni az Ungvári Nemzeti Egyetemen létesítendő magyar kar elleni kirohanásokra, a nagy múltú, nagy példányszámú, 2005re gazdaságilag önellátó vá vált Kárpáti Igaz Szó majdnem tönkretételére, kettéhasítására. Pedig a "csak így ne tovább" intő jelekből bőséggel kapott. Magyarságon belül és magyarságon kívül egyaránt. Intő jel lehetett volna a 2002es, számára vereséget hozó parlamenti választás, éppúgy, mint a 2006ban kapott valamivel több mint 18 ezer szavazat a megyei választásokon. Figyelmeztetés lehetett volna a 2006ban szövetségesei által számára felkínált 247. hely a pártlistán, akárcsak a 2007ben megkapott, csak látszólag előnyösnek tűnő 99. hely. A mostani csapás alighanem egy időre lehervasztja az ajkáról a rá jellemző cinikus mosolyt. A közgyűlésen ugyanis nem a magyar közösség tüntetett ellene távolmaradással vagy esetleges átszavazással, még csak nem is külső szövetségesei formálta k róla burkolt bíráló véleményt. Bakancsos László személyében egy olyan valaki tolmácsolta Tiborcként a tagság fájdalmát, akinek a magyarság, s azon belül a KMKSZ melletti elkötelezettségét lehetetlen kétségbe vonni. A nyílt szavazáson kapott voksai jelzik , mennyire nincs egyedül, és, sajnos, sohasem tudhatjuk meg, egy titkos voksolás nem szült volnae meglepő eredményt. A jelenlegi történések kísértetiesen hasonlítanak 1994 eseményeihez, hisz akkor is a belső feszültség idézte elő a szakadást. Annyiban kü lönbözik persze, hogy attól nem kell tartani, egy harmadik érdekvédelmi szervezet jelenik meg a nap alatt. A fejleményeket pedig csak találgatni lehet. A KMKSZ rebellisebb tagsága vagy belenyugszik, hogy nem ért el változást a szövetség az alapszabály be tonfala mögé zárkózott vezetésének irányvonalában, vagy végleg hátat fordít a magyarságmozgalomnak, vagy úgy dönt, a továbbiakban inkább az UMDSZszel karöltve próbál tenni a magyar közösségért. A KMKSZ elnöksége is választhat a lehetőségek közül. Vagy kikiáltja árulónak Bakancsos Lászlót és híveit, mindenféle jelzőkkel megbélyegzi őket és folytatja ott, ahol abbahagyta, vagy elgondolkodik, s a KMKSZt folyamatosan romboló, az UMDSZ sikeréhez tevő legesen hozzájáruló, immár kétséges legitimitású vezért megpróbálja visszarántani a földre. Ezek után pedig kínkeservvel meg kellene próbálni megidézni 1989 feledhetetlen szellemét, lelkesedését, tenni akarását. Létrehozni az UMDSZ által régtől szorgalmaz ott Ukrajnai Magyar Egyeztető Tanácsot, mely könnyen bebizonyítaná – miként bebizonyította azt a Vajdaságban, miután az ottani magyar pártok összefogtak – , hogy a két szervezet által összességében jelenleg birtokolt mintegy negyvenezer szavazat valójában m ég mindig hatvanezret ér.
