Reggeli Sajtófigyelő, 2008. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-04-16
25 nőnek, amihez a bevételeket adónöveléssel próbálják megszerezni, és ez nyilvánvalóan a gazdaság jelenlegi helyzete ellen hat. – Beszélt arról, hogy Romániában a lakosság bizalma a lej iránt végre megnöveke dett, de nem elég hamar. Mennyit késett? – Mire megjött, már itt vagyunk az euróövezetbe való belépés küszöbén. Igazából a rendszerváltás utáni tíz évben, amíg a súlyos szerkezeti reformok nem valósultak meg, addig lehetett látni, hogy a lakosság bizalma a lej irányában a nagyon magas és kiszámíthatatlan infláció következtében rendkívül alacsony volt. Most, hogy végre már megszilárdulni látszik a lejnek az árfolyama, miközben a kamatok jóval magasabbak, mint az európai bankokban, már érdemes lejben megtak arítani. De ugyanakkor a másik oldalon azt lehet látni, hogy a lejnek az árfolyamát rendkívül nagy mértékben befolyásolják a rövid lejáratú tőkemozgások. Ezért kiszámíthatatlan a lej árfolyama, és ezért szükséges, hogy ezek a magasabb kamatok a lej esetébe n megmaradjanak. Máskülönben nem lehet vonzóvá tenni, az euróbefektetésekhez képest. Nyilvánvalóan az euróba vetett bizalom óriási, mert kétszázszor nagyobb gazdaság áll mögötte. Tehát az annak stabilitásába és valutájába vetett bizalommal rendkívül nehéz versenyezni. – Megérkezett a piacgazdaság a keleteurópai országokba. Vannak olyan eltérések a népek között, kulturális vonatkozásban, amelyeket nem lehet számszerűsíteni: lakossági hozzáállás, munkaerkölcs stb. Mit lehet ezzel kapcsolatban várni a jövőb en? – Azt lehet várni, hogy a nemzetközi tapasztalatok elszaporodása nyomán megtanuljuk mi is szépen azt a munkakultúrát, azt a takarékosságot, azt a hatékonyságot, ami a nyugateurópai vállalatokat jellemzi. De itt hadd jegyezzem meg, hogy ez a munkakult úra és hatékonyság bizonyos értelemben Nyugaton éppen porlad, és nem fejlődik tovább. Mert mi küzdünk azzal a gonddal is, hogy nem mindig a legjobb helyről választjuk meg a modellünket. De azért, amit az Európai Unió számunkra biztosít, az a jelenleginél m agasabb rendű civilizációs keret, és ezért országaink érdeke, hogy még több szállal fonják magukat az unió vérkeringésébe. – Tehát amire mi felfejlődünk arra a mai magas uniós szintre, az ott már eltűnik? Akkor ott most mi a trend? – Úgy harminc év múlva nem lesz komoly mértékű a különbség KeletEurópa és az EU többi tagja között. Az igazi globális kihívás és kérdés az, hogy Európa egésze az Amerikai Egyesült Államokhoz vagy, amint az itt a konferencián is elhangzott, Kínához képest milyen civilizációt fo g képviselni. Kétségkívül igaz az, hogy a munka becsületét, a vállalkozás tisztességét, a megtakarítások jelentőségét egy ilyen felzárkózóban levő, szegény országban, mint Románia, nem lehet elégszer hangsúlyozni. vissza Az IPI arra kéri a szlovák államfőt, hogy küldje vissza a parlamentnek a sajtótörvényt Paraméter 2008, április 15 - 18:41 A Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) kedden felszólította a szlovák államfőt, hogy további megfontolás végett küldje vissza a parlamentne k a közelmúltban elfogadott sajtótörvényt. A több mint 120 ország szerkesztőit, médiaigazgatóit és neves újságíróit tömörítő, bécsi székhelyű szervezet nyilvánosságra hozott petíciójában felhívta Ivan Gašparovič figyelmét arra, hogy az Európai Unió orszá gai közül csak néhányban létezik hasonló törvény. Ráadásul a jóváhagyott rendelkezések között vannak olyanok, amelyek nincsenek összhangban az Európa Tanács sajtószabadságra vonatkozó normáival. "Úgy véljük, hatályba lépése után a törvény lehetővé tesz i majd a politikusoknak, hogy beavatkozzanak a szerkesztéspolitikába. Fennáll annak kockázata, hogy a vele való visszaélés öncenzúrához, következésképpen a közérdek csorbulásához vezethet Szlovákiában" - hangoztatja a petíció, amelyet az IPI vezetőin kívül a nemzetközi sajtó számos más képviselője is aláírt.
