Reggeli Sajtófigyelő, 2008. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-04-14
17 A lemondott miniszter egy évvel ezelőtt került a külügyi tár ca élére, bár nem akadálymentesen: Traian Băsescu államfő hosszú ideig nem volt hajlandó aláírni Cioroianu kinevezését, miután Mihai Răzvan Ungureanu két, Irakban fogva tartott román ügye miatt kénytelen volt maga is elbúcsúzni a külügyminiszterségtől. E gyéves mandátuma alatt Cioroianunak olyan helyzetekkel kellett szembenéznie, mint az olaszországi román bevándorlók, a chisinaui konfliktus, ám szinte valamennyi megnyilvánulásán elkövetett valamilyen diplomáciai bakit. Condoleezza Rice amerikai államtitká rral való találkozója után például azért követelték többen is a lemondását, mert a párbeszéd során az „igen”, „természetesen” és „köszönöm szépen” szavakon kívül egyebet nem mondott, emiatt pedig – a vádak szerint – rossz fényben tüntette fel Romániát. Az olaszországi romák ügyében tett nyilatkozata, miszerint a sivatagba kellene deportálni valamennyi bűnözőt, sem maradt visszhang nélkül. A sajtó amiatt is kikezdte Cioroianut, mert a szerb külügyminisztert, Vuk Jeremicset „barátom, Vuk”nak nevezte egy ta lálkozón, egy görögországi látogatáson pedig zsebre dugott kézzel sétált az utcán a görög külügyminiszter asszony, Dora Bakoyannisz oldalán, miközben bolgár kollégája hátratett kézzel kísérte. Cioroianu továbbá mutatta hüvelykujját a spanyol királynak, elk ésett a svéd királlyal tartott találkozóról, ugyanitt megvárakoztatta a román elnöki delegációt egy cigiszünete miatt,, de összetévesztette Grúziát Azerbajdzsánnal, és Busht sem fogadta a bukaresti NATOcsúcs idején. A sajtó utóbbi esetben végül ezt azzal magyarázta, hogy Románia „bujtatta” Cioroianut, nehogy egy újabb diplomáciai bakit kövessen el a neves külföldi vezetők előtt, sőt, Condoleezza Rice tanácsosai is kerülték volna a román külügyminiszterrel való találkozót. viss za Házelnökök találkozója: 'nincsenek túlzó igények' ÚMSZ | 20080413 18:13:25 „Az én szívemből is szólt a házelnök úr találkozónk helyszínének kiválasztásakor” – mondta Szili Katalin országgyűési elnök a bákói prefektúrán Bogdan Olteanu képviselőh ázi elnökkel közösen megtartott sajtótájékoztatón. A magyar országgyűlés elnöke román kollégájának arra a javaslatára utalt, amely szerint hagyományossá vált félévi talákozójuk helyszíne ezúttal a Csángóföld legyen. A találkozón részt vett Kelemen Hunor, a z RMDSZ ügyvezető elnöke is, aki a két házelnököt Lészpedre, Szili Katalint országgyűlési elnököt pedig Nagypatakra és Csíkfaluba is elkísérte. A bákói találkozó legfontosabb témája a csángóföldi magyar okatás volt, de a házelnökök abban is megegyeztek, h a a csángómagyar közösség részéről megfogalmazódik az igény, az anyanyelvű misézés érdekében közös petícióban fordulnak a Vatikánhoz. „A magyar nyelvoktatáshoz való hozzáférés nyereség a csángó gyermekek számára. Ahogy bármely román gyermek számára előny az, ha több nyelvet beszél” – fejtette ki álláspontját a csángómagyar oktatás kérdéséről Bogdan Olteanu képviselőházi elnök, aki még azt is hozzáfűzte „több nyelv isemerete nagyobb fizetést is jelent”, s ezzel szerinte a versenyképesség is nő Romániában. „Salut cu drag reprezentanţii presei şi preşedintele Camerei Deputaţilor, domnul Bogdan Olteanu” – szólt Szili Katalin a román sajtóhoz, majd elmondta, nincsenek „túlzó igények” a két ország parlamentközi viszonyában. „Megállapodtunk abban, hogy együttm űködünk a kisebbségi jogok helyi érvényesülése akadályainak elhárításában, és köszönöm az elnök úrnak, hogy támogatja a kisebbségi identitás megőrzéséhez szükséges nyelvi oktatást ” – mondta a magyar országgyűlési elnök. A házelnökök egy órás bákói tanács kozását követően Lészpedre látogattak, ahol a csángó gyermekek román és magyar nyelvű műsorral várták az előkelő vendégeket. A helyi magyar oktató elmondása szerint Lészped volt az utolós település Csángóföldön, ahol 1950ben megszüntették a magyar oktatás t. Ma már magyarul is tanulhatnak a csángómagyar gyermekek. „A látogatás fontos üzenet azok számára, akik eddig elzárkóztak a csángómagyarok olyan jogos követeléseitől, mint amilyen az anyanyelvű oktatás” – vélte a találkozóról Kelemen Hunor ügyvezető e lnök, aki szerint a házelnökök az egyértelmű nyítás, a magyar közösség fontos problémáira való megoldáskeresés üzenetét fogalmazták meg. „A jogos követelések ellenzői újragondolhatják álláspontjukat, és beláthatják azt, amit az
