Reggeli Sajtófigyelő, 2008. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-04-14
15 Amint a találkozót követően Szili Katalin elmondta, készek együttesen a Vatikánhoz fordulni ebben a kérdésben. A bákói sajtótájékoztatón az országgyűlési elnök elmondta, partnert talá lt Olteanuban az identitásmegőrzéshez szükséges magyarnyelvoktatás kérdésében is. „Aki magyarnak vallja magát, azt ebben támogatni kötelességünk, toleranciát kell tanulni” – jelentette ki Bogdan Olteanu. Hozzátette: akik magyarul akarnak tanulni, azokat e bben a törekvésükben segíteni kell, hisz „a plusz nyelvtudás versenyképességet és kulturális többletet is jelent”. A magyar nyelvű misézéssel kapcsolatban Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSSZM) oktatási programjának felelőse a Króniká nak elmondta, a szövetség még májusban meg fogja ismételni az aláírásgyűjtést a magyar misézésért, az íveket pedig továbbítják majd a két házelnöknek, emellett a iaşii püspökséghez és a Vatikánba is eljuttatják. „Az elmúlt tíz évben nagyon sok próbálkozá s volt a magyar nyelvű misézés engedélyezése érdekében. Elsősorban a pusztinaiak kérték, és a Vatikánba is eljuttatták kéréseiket, de mindig azt a választ kapták, hogy a kérdés a iaşii püspökség hatáskörébe tartozik, ahonnan azonban nem adtak rá engedélyt ” – idézte fel Hegyeli. Hozzátette, Nyisztor Tinka feladata lesz az üggyel foglalkozni. „Nem tudom, mennyi remény maradt a sikerre, hisz egyházpolitikai döntés, amit Iaşiban kell meghozni. De a Vatikán számára jelzésértékűnek kell lennie, hogy ilyen jelen tős támogatása van a csángóföldi magyar misézés ügyének, és már nemcsak egyoldalúan magyar akarat van arra, hogy létrejöhessen, hanem román oldalról is képviselve van” – összegzett Hegyeli. Az országos kisebbségi jogok helyi érvényesülésének ügyében is eg yütt kíván működni Szili Katalin és Bogdan Olteanu – állapodtak meg továbbá a felek Bákóban. A két politikus abban is egyetértett, hogy csángóföldi és magyarországi települések között testvérkapcsolatokat szeretnének kialakítani, emellett a magyarországi r omán kisebbség anyanyelvű oktatása színvonalának erősítését is közösen szorgalmazzák színvonalasabb tankönyvek biztosítása révén. Ugyanakkor európai szintű együttműködésük keretében sürgették, hogy az EPválasztásokig az általuk már ratifikált Lisszaboni S zerződés hatályba lépjen, és támogatják Horvátország mielőbbi uniós csatlakozását. Csángóföldi látogatását „diplomáciai premierként” értékelte Szili, mivel – mint hangoztatta – nem volt még példa arra, hogy ebben a régióban bármikor is hivatalos látogatás t tett volna ilyen magas rangú delegáció. Mint arról beszámoltunk, a kultúráé és az oktatásé volt a főszerep a magyar Országgyűlés elnökének erdélyi látogatása során, amelyet a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége kérésére szerveztek meg, és amelyre hattagú parlamenti delegációval érkezett. Kíséretében volt Botka Lajosné és Géczi József Alajos szocialista, Ékes Ilona és Gulyás Dénes fideszes, Hoffmann Rózsa kereszténydemokrata, valamint Sándor Klára szabad demokrata képviselő. Többnapos vizitje során Szili Ka talin Marosvásárhelyre, Csíkszeredába, Sepsiszentgyörgyre látogatott el, ahol kulturális és oktatási témájú rendezvényekhez kötődött programja.
