Reggeli Sajtófigyelő, 2008. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-04-01
24 Hogy miért fontos ez Románia számára? Miért volt fontos Németországnak annakidején, hogy a NATO kelet felé bővüljön? Mert tudvalevő, hogy a NATO t érsége egy stabil térség, amelyen belül könnyen megoldhatók a szomszéd országok közti esetleges területi viták, míg egy NATOtagország és egy, a szövetségen kívüli állam közti konfliktusok már jóval súlyosabbnak tűnnek. Ezért annyira fontos számunkra, hogy a NyugatBalkán – Albánia, Horvátország, Macedónia – is integrálódjon. És természetesen Szerbia sem maradhat ki egy ilyen képletből. A NATO ugyanis a legjobb ellenszer az agresszív, nagyhatalmi törekvésekre. A szövetség a „nagyobb ország” paradigmáját a „jobb ország”éval helyettesíti, és ezt kell nekünk tennünk a jövőben: Romániát egy jobb, egy gazdagabb, egy demokratikusabb országgá változtassuk. A NATO a legjobb ellenszer tehát a nagyhatalmi törekvésekre, de elszakadási vagy autonomista törekvésekre i s ellenszere? Tőkés László EPképviselő szerint például egyáltalán nem: ő a napokban intézett nyílt levelet a NATOhoz, amelyben támogatását kéri a Székelyföld autonómiájához. – Ez nem a NATO dolga, nem látom, mi köze lenne az ÉszakAtlanti Szövetségnek ehhez az egészhez. Ez a téma soha nem volt a NATOülések napirendjén, és emiatt Görögország is egy adott pillanatban nagyon csalódott volt, amikor Athén kérte a kétoldalú török – görög kapcsolatok kérdésének napirendre tűzését. Sokkal inkább az Európai Unió volt az, amely sokat megoldott a két ország közti kapcsolatok terén, minthogy az uniónak sokkal több eszköze és lehetősége van az ilyenszerű kérdések orvoslására, mint a NATOnak. Belgrádot azonban nem az EU, hanem a NATO bombázta 1999ben... – Az egy e gészen más dolog volt. A bombázás egy nyilvánvaló – a kisebbségek ellen irányuló – etnikai tisztogatási akció következménye volt. A NATO nem felelős a Koszovóban történtekért? – Koszovót a szerbek veszítették el. A szerbeknek számtalan lehetőségük volt a rra, hogy megállítsák az állam szétesésének folyamatát, ám nem éltek ezekkel. 1995 és 1999 között sok olyan kiélezett pillanat volt a Szerbia és a nemzetközi közösség közti kapcsolatokban, amikor meg lehetett volna állítani ezeket a folyamatokat. Sőt, Zora n Djindjics kormányfő meggyilkolása évében, 2002ben is volt egy ilyen pillanat. Ám Szerbia veszni hagyta a lehetőségeket, így került jelenlegi, kilátástalan helyzetébe. Sokan erőltették mostanában a Szerbia – Románia, Koszovó – Erdély párhuzamot. Maga az oro sz elnök is… – Ez badarság. Vlagyimir Putyin ezt azért csinálja, mert számít rá: sokan nem mérik fel annak jelentőségét, hogy Románia NATO- és EUtagállam. Putyin a tudatlanságra, a hiányos helyzetismeretre alapoz. Egyébként én nem látom, Oroszországnak mi érdeke lenne elismerni DélOszétia vagy Abházia, vagy akár Transznisztria függetlenségét. Ha akarta volna, eddig is megtehette volna. Másrészt, a jelenlegi helyzet Moszkvának jelentős nyomásgyakorlási és befolyásolási lehetőséget ad Moldova, Grúzia és a z egész régió fölött. Nemzetközi szempontból Oroszország egy „puha nagyhatalomnak” számít, azaz egy nem túl attraktív országnak, amely képtelen jelentős gazdaságipénzügyi támogatást adni, amely nem túlságosan fejlett technológiaicivilizációs szempontból , tehát nem vonzza az embereket, hogy esetleg odaköltözzenek. Ugyanakkor Oroszországnak nem igazából válik javára a térségbeli országokkal kapcsolatos múltja, hisz nem egyszer szállta meg az itteni államokat, szakított ki erőszakkal területeket, szegte me g kötelezettségvállalásait. Ezeket a dolgokat az illető népek nem felejtették el, úgyhogy az oroszoknak nem sok eszközük maradt a térségbeli országok befolyásolására. Ezek szerint a NATO kelet felé történő bővítése ellen sem tehetnek semmit?
