Reggeli Sajtófigyelő, 2008. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-04-08
21 – Említette az őszi parlamenti választásokat. Ez eleve nehezebbnek bizonyul majd a mostaniaknál, hiszen az új választási törvény igen hátrányosan érinti a romániai magyarság esélyeit. Körvonalazódik valamilyen elképzelés az őszi indulásról? – Az erdél yi magyarság szempontjából ez valóban rossz választási törvény. Gyakorlatilag megharmadolja az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét. Ez az RMDSZ politikai bűne. Tizenkét éve hatalmon van, 1996 óta kormánypárt. Az RMDSZ regnálása, kormányzása alatt egy olyan törvény született, ami éppen a magyarság parlamenti képviseletét csökkenti drasztikusan. Mindez beárnyékolja a parlamenti választásokkal kapcsolatos reményeinket. Komolyan el kell azon gondolkodni, hogy melyik lenne a leghatékonyabb indulási forma. Az új törvény kényszert jelent az MPP és az RMDSZ közötti megállapodásra, ugyanakkor lehetőséget látok abban is, hogy az alternatív küszöb teljesítésére koncentráljon az MPP: a hat képviselői és a három szenátori hely relatív többséggel történő megnyerését tűzze ki célul. Talán mégsem kellene túlzottan előre szaladnunk az időben. Egyértelmű, hogy számunkra a törvény hátrányos, de egy jóval mélyebb elemzést igényel annál, minthogy most az MPP ezzel kapcsolatos stratégiáiról beszéljek. Ennek az ideje a helyha tósági választások után jön el. vissza Makkay József, Erdélyi Napló A puhaságot Szlovákiában gyengeségnek veszik Felvidék.ma 2008.04.08. Szlovákiában ma útkeresés folyik, a negativista szlovák öndefiníció magya rellenességhez vezet, amivel szavazatokat lehet nyerni – nyilatkozta Csáky Pál a FigyelőNetnek. A magyar külpolitikának türelemmel kell kezelnie a helyzetet, túlzottan puha hozzáállást Szlovákiában a gyengeség jelének tekintik. A kisebbségeknek elengedhete tlen az anyaország támogatása. A magyarellenes kirohanásairól ismert Ján Slota, aki nemrég tankkal akart Budapestre jönni újabban kettős kereszteket állít a magyarszlovák határra, hogy ezzel űzze el a magyarok „hülye turulmadarát“. Robert Fico kormányfő a pozsonyi szovjet emlékmű mellől ostorozta a fővárosiakat, amiért nem elég szlávok. A magyarszlovák konfliktus legfrissebb forrása a pilisszentkereszti szlovák művelődési ház elköltöztetése volt. A magyar diplomácia szerint ezzel Fico elismerte azt, amit a magyar kisebbséggel szemben tagadott: a határon túl élő kisebbségek ügye nemcsak az illető ország belügye. Csáky Pált, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökét a szlovák identitásról kérdeztük. Miből táplálkozik a szlovák nemzettudat? 1990 óta vag yok megszakítás nélkül a szlovák parlament tagja, ebből 8 évig kormánytag voltam. Eme tapasztalataim alapján mondom, hogy általánosan elfogadott, megfogalmazott szlovák nemzettudat ma valószínűleg nem létezik. A társadalom, az értelmiség és a politika is k ét csoportra osztható: az egyik elfogadja az európai normákat és megpróbálja a közös történelmünket a sajátjaként is elfogadni, a másik valamilyen sajátságos, pontosan nem definiált szlovák utat szeretne követni, s ők inkább mítoszokból táplálkoznak. Ma ez utóbbiak vannak hatalmon, mint ahogy 1994 és '98 között is ők voltak a meghatározók. Az igazság az, hogy az európaibb rétegnek sincs minden elemében megállapodott történelemszemlélete, ezt tükrözték vissza a Dzurindakorszak magyarszlovák villongásai is. Fogalmazhatunk úgy, hogy „fiatal államiságuk“ miatt kisebbségi érzés fűti a szlovák nacionalistákat? Biztos, hogy minden nemzet értelmisége számára problémát jelent, ha történelmét kutatva hiányzó vagy tisztázatlan részekre lel. A szlovák értelmiség e zzel a problémával az egész 20. század folyamán küzdött, s a vajúdás ma sem ért véget. Szerintem közös történelmünket nekik is fel kellene vállalniuk. Én több alkalommal felszólítottam a szlovák értelmiségieket, hogy ideje volna megalkotni egy modern nemze t- és társadalomképet. Ha ez megszületne, maguknak a szlovák értelmiségieknek kellene kimondaniuk, hogy rossz helyzet az, ha negatívan, másokkal – bizonyos fokig a magyarokkal, de 15 évvel ezelőtt a csehekkel – szemben definiálják magukat. Egy ilyen gond olatsornak az is része kellene legyen, hogy Szlovákia társadalma egy multietnikus társadalom, amelynek minden ötödik tagja nem szlovák nemzetiségű. Ergo: a kisebbségi társadalmakkal kezdeni kell valamit, a demokratikus társadalomban el kell őket helyezni, mint teljes jogú alkotórészeket.
