Reggeli Sajtófigyelő, 2008. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-04-07
8 A magyar honfoglalási emlékmű ügye é vek óta húzódik Kárpátalján. A megoldásról tavaly márciusban állapodott meg Budapesten Viktor Janukovics akkori ukrán kormányfő és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Az emlékmű felavatását eredetileg márciusra tervezték, de ukrán nacionalista csoportok az ut óbbi hónapokban többször tiltakoztak a magyar honfoglalásnak emléket állító szobor ellen. vissza Koszovó miatt a Csallóközt féltették a pozsonyi tüntetésen Magyar Hírlap 2008.04.07. "Aki elárulja Szerbiát, az Szlov ákiát árulja el" – ilyen és hasonló feliratú transzparensekkel tüntettek szombaton a Polgári Béke Bizottság aktivistái Pozsonyban Koszovó Szerbiától való elszakadása ellen, valamint a nemzetközi jog normáinak betartása mellett. Peter Badura, a tüntetés e gyik szervezője és szónoka beszédében felszólította Szlovákia kormányát, hogy támogassa a szerbeket, és ne ismerje el Koszovót. A tüntetésen felszólalt Ján Carnogursky volt miniszterelnök is. Beszédében a szlovák nemzet erkölcsi kötelességének nevezte a sz erbek melletti kiállást, hangsúlyozta, hogy az önálló Koszovónak nincs morális joga a függetlenségre, mert a most kormányzó koszovói albánok nem adtak lehetőséget az elűzött szerb menekültek visszatérésére. A demonstráción jelen volt a politikai pártként már feloszlatott, polgári társulásként azonban zavartalanul létező szélsőjobboldali Szlovák Testvériség nevű szervezet vezetője, Ivan Sykora is. A tüntetők aláírásokat gyűjtöttek Koszovó elismerése ellen és Szlovákia NATOból való kilépése mellett. A tü ntetést nagyszabású kampány előzte meg, a belvárost elborították az Adolf Hitlert és George Busht ábrázoló, "A történelem megismétli önmagát" feliratú plakátok. Pozsony forgalmas kivezető útja mellett egy "Koszovó Szerbia, a Csallóköz Szlovákia" feliratú ó riásplakát hirdette a megmozdulást. vissza Kocur László, Pozsony A geostratégiai egyensúly feltétele Ukrajna és Grúzia eljövendő NATOtagsága Magyar Hírlap 2008.04.07. Lengyelország határozottan kiállt Grúzia é s Ukrajna NATOtagsága mellett az északatlanti szövetség bukaresti csúcsértekezletén. Bár Oroszország előre jelezte, hogy a két volt szovjet tagállam meghívását fenyegetésként értékeli, Varsó a legszilárdabb támogatója volt Kijev és Tbiliszi közelítésének a katonai szervezethez. Az erőfeszítések részben sikerrel jártak: Ukrajna és Grúzia egy lépéssel közelebb került a tagsághoz, de mindkét ország előtt hosszú út áll még. Lech Kaczynski lengyel államfő azt mondta a csúcs után, hogy a két ország egyelőre nem kapott ugyan meghívást, de már kinyílt egy kapu, s ezt sikerként kell értékelni. Kaczynski szerint ez azoknak az államoknak köszönhető, amelyek szolidárisak maradtak, és következetesen kiálltak álláspontjuk mellett. Varsó szerint az Oroszországgal való ge ostratégiai egyensúly feltétele Ukrajna és Grúzia NATOtagsága. Ezt a véleményt képviselte Lengyelországon és a balti államokon kívül Csehország, Románia, Bulgária és az amerikai elnök is. A végső döntés kulcsa Franciaország és Németország kezében van. Ber lin – Koszovón túl – az energetikai függőség miatt is kerüli a viszályt Moszkvával. A német sajtó élesen bírálta a lengyel államfőt és külügyminiszterét, Radoslaw Sikorskit. Az egyik német napilap azt írta, hogy a lengyel diplomácia vezetője fenyegetőleg lépett fel német és francia kollégájával szemben. A Süddeutsche Zeitung szerint a német és francia vezetőket meglepte a határozott lengyel álláspont, főleg Sikorski következetessége. Lengyelország sikerként könyvelheti el, hogy a NATO támogatja az Egyesül t Államok által Csehországba és Lengyelországba telepítendő rakétaelhárító rendszert, valamint Ukrajna és Grúzia felvételét. vissza Kovács Orsolya Zsuzsanna
