Reggeli Sajtófigyelő, 2008. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-04-01
18 Ez óriási különbség. Vajon a magyar alapiskolába járó gyermekek számára elviselhető ez a plusz megterhelés? Természetesen minden ember számára az anyanyelvén kívül minden más nyelv idegen nyelv, és így az oktatási törvénytervezet a z idegen nyelvek elsajátítása terén összehasonlíthatatlanul nagyobb követelményt támaszt a magyar gyermekekkel szemben, és félő, hogy ennek az elvárásnak sokan csak keservesen tudnak majd eleget tenni. Mi várható a parlamentben, illetve mire készül itt a Magyar Koalíció Pártja? Ezen a héten kerül a parlament elé a törvénytervezet. Az első olvasatban még nem lehet módosító javaslatokat beterjeszteni, de a Magyar Koalíció Pártja már jelenleg is folytat tárgyalásokat annak érdekében, hogy jobb közoktatási tö rvénye legyen Szlovákiának. E tárgyalások során a kormánykoalíció részéről is érezhető volt egyfajta pozitív hajlandóság arra, hogy változtasson a törvénytervezeten. A törvényt előreláthatóan májusban fogadja majd el a parlament, tehát még van egy hónap a további egyeztetésekre is. Az MKP öt további szlovákiai magyar szervezettel (Csemadok, pedagógusszövetség, szülői szövetség, cserkészszövetség és a VIA NOVA) tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy egy koordinációs tanácsot hoztak létre, és ha nem történik kedvező változás az oktatási törvényben a jelenlegi tervezethez képest, akkor tiltakozásul akár a polgári engedelmetlenség eszközeihez is folyamodnak. Mi indokolja ezt és mikor kerülhet erre sor? Úgy hiszem, minden szlovákiai magyar polgárnak tud atosítania kell azt, hogy saját és gyermeke jövőjéről van szó. Tehát a széles körű tiltakozó megmozdulások mindenképpen indokoltak iskoláink veszélyeztetettsége esetén, mint ahogy azok voltak tíz évvel ezelőtt is, amikor a Mečiarkormánynak ugyancsak a Szl ovák Nemzeti Pártból adott oktatási minisztere, Slavkovská asszony intézett támadást a szlovákiai magyar iskolaügy ellen. Ma viszont még nem tudjuk megmondani, hogy mikor is kerülhetnek sorra tiltakozó megmozdulások. De ha a helyzet úgy alakul, hogy a poli tikai lehetőségeink kimerülnek, akkor elképzelhető az is, hogy még a törvény elfogadása előtt sor kerül valamilyen tiltakozó megmozdulásra. vissza Oriskó Norbert Mit (vagy kiket) védenek a kormány új földtörvényei? Felvidék.ma 2008.04.01. Interjú Miklós Lászlóval (MKP) - A márciusi parlamenti ülésen első olvasatban fogadta el a parlament a 220/2004es törvény módosító javaslatát, amely a mezőgazdasági földterületek védelméről szól. A módosítás érzékenyen érinti a mezőgazdasági területek építési területté való átminősítését. A javaslat magas költségtérítést (500Sk/ m2) javasol az 1. bonitású osztályba tartozó földterületekre. Az MKP Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Tanácsa legutóbbi ülésén részletesen megvitatta ezt a javaslatot. Erről kérdeztük Miklós Lászlót, a tanács elnökét, a parlament hasonló elnevezésű bizottságának alelnökét, az MKP képviselőjét, volt környezetvédelmi minisztert: - Milyen álláspontot képvisel az MKP ebben a kérdésben? A törvényjavaslat látszólag védeni próbálja az ország legjobban termő mezőgazdasági területeit, amely bizonyos szempontból érthető. Környezetvédőként magam is érdekelt vagyok, hogy az ország természeti kincseit a lehető legjobban megőrizzük az utókor számára. A fenntartható fejlődés elveivel összhangban azonban az érem mindkét oldalát meg kell nézni. Nemcsak környezetvédelmi, hanem szociális és gazdasági értelemben is fenn kell tartanunk a fejlődést. Köztudomású, hogy az ország legjobb bonitású földterületei a déli járásokba n vannak, ahol a magyar közösség él. Itt vannak az ország legelmaradottabb régiói is, ahol még mindig 20% feletti a munkanélküliek aránya. A javaslat negatívan érinti a fejlődést ezeken a területeken. A javaslat magas költséget ró a községekre, ha azok min őséges földterületen szeretnének egy újabb utcát nyitni a lakosok számára, vagy ipari parkokat akarnak létrehozni. Elmaradottabb régiókban a javaslat teljesen megállítja majd ezt a fejlődési irányt, a lakosság elköltözéséhez, a falvak leépítéséhez, régiók visszafejlődéséhez is vezethet. A helyi mezőgazdasági és más iparágban vállalkozók nem tudnak majd fejlődni, a magasabb kiadás miatt nem lesz kellő motiváció, hogy a községek arra kijelölt szélein létesítsenek munkahelyeket. A törvény politikai indíttatású . A jelenlegi
