Reggeli Sajtófigyelő, 2008. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-04-04
18 Bulgáriai modell Elnyerte EcksteinKovács Péter tetszését az a bulgáriai modell, amelyet a közelmúltban a parlament Európai Ügyekkel Foglalkozó Bizottságának tagjaként tett látogatásakor szerzett. „Ott a hasonló feladatkörrel rendelkező bizottság keretében működik egy albizottság is, amelynek az a feladata, hogy monitorizálja az Európai Uniótól származó pénzek elköltését. Az elkövetkezendő négy évben jelentős európai pénzalapok érkeznek Romániába, így nálunk is elkelne egy ilyenszerű parlamenti ellenőrzés, hogy többet ne kerüljünk olyan helyzetbe, mint Remeş minisztersége idején, amikor egyik pillanatról a mási kra kiderült, hogy veszélybe kerülhet az országnak nyújtandó agrártámogatás” – magyarázta a politikus. Eckstein egyet nem értését fejezte ki Lidia Bărbulescu, a Legfelső Bírói Tanács elnökének a nyilatkozatát illetően. „Két dolog sokkolt: egyrészt az a ki jelentés, miszerint nem jelent különösebb gondot Románia számára, hogy »dobogós helyezett« az Európai Jogvédelmi Bizottságban (CEDO) született elmarasztaló ítéletek számát illetően. Ezt szerintem nagyon komolyan kell venni, mert jelentős anyagi kárt okozna k az államháztartásnak, és azt jelzik, hogy bajok vannak a rendszeren belül az emberi jogok betartását illetően, tehát az Európai Emberjogi Bizottság döntései alapján a törvényeinket is módosítani kell. A bírói hatóság legmagasabb méltóságától tehát hiba, ha elbagatellizálja ezt a kérdéskört” – , fejtette ki Eckstein, majd rátért Bărbulescu másik kijelentésének véleményezésére, miszerint az igazságügynek azért nem megfelelő az arculata a lakosság körében, mert a politikusok ezt sugallják. „A román igazságügy gondjai részből örököltek: ilyen például a korrupció, a perek hosszúsága, az ártatlanul elítélt emberek ügye. De nem tartom megalapozottnak azt, hogy a felelősséget csakis a politikai osztály nyakába varrják, s ez végső soron sértő is ránk nézve” – , össze gzett a szenátor. Hol a pénz a szoborra? Eckstein szót ejtett arról is, hogy ellentétben a magyar kormánnyal, a román még nem különített el pénzalapot a Mátyás király szoborcsoport restaurálási munkálatainak fedezésére, ezért ezen mihamarabb változtatni kell. Azt is elmondta, hogy jó lenne minél hamarabb elkezdeni mind a Főtér átrendezési munkálatait, mind pedig a szoborcsoport tényleges restaurálását, hiszen az lenne a legjobb, ha a két nagy horderejű munkálat párhuzamosan folyna. Mivel a kisebbségek vé delméért, a magyarság közképviseletéért és a román – magyar kapcsolatok fejlesztéséért Eckstein Péter egyike volt azon öt politikusnak, aki megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét, a szenátor elmondta: két erre vonatkozó törvénytervezetet dolgozott ki. Egyrészt a diszkriminációellenes törvényt, amely előírta az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) létrejöttét – itt hathatós támogatást kapott Gabriel Andreescutól és Asztalos Csabától – , valamint a Kisebbségkutató Intézet megalakítás ára vonatkozó törvényt: ez esetben Horváth István egyetemi tanár hozzájárulását emelte ki, aki most az intézet igazgatói tisztségét látja el. vissza „Fordított történelmi kristályba néztünk, amely szétszór, ahelyett hogy ös szehúzna ...” − Beszélgetés KónyaHamar Sándor Kolozs megyei parlamenti képviselővel Szabadság 2008.04.04. SZ. K. – A jelenlegi megyei RMDSZvezetés részéről többször is elhangzott: a 2000es, 2004es választási kampányok pesszimizmusának – kishitűsé gének? – negatív következményeit ma is érezzük. Ezen a szemléleten változtatni kell, sokkal nagyobb önbizalommal, optimizmussal kell nekivágni az idei megmérettetéseknek. Ön ebben az időszakban megyei elnöki tisztséget töltött be, magára is vette a bírálat ot. A hétvégi jelölőgyűlések alkalmával úgy fogalmazott: nem bánná, ha 2008ban is megismétlődnének a 2004es „pesszimista” eredmények. – Valóban elmondtam: visszautasítom azokat a bírálatokat, miszerint a 2000es és 2004es kampány pesszimizmusából, önbi zalomhiányából fakadó gyenge teljesítmények, alkuk levét „issza meg” mind a mai napig a Kolozs megyei magyarság. Igenis jó, eredményes kampányok voltak, még akkor is, ha 2004ben kevesebb tisztséget sikerült megszerezni, mint négy évvel korábban. De így is jól ki tudtuk használni pozíciónkat: 2000ben először lett kolozsvári alpolgármesterünk, és egy megyei alelnökünk, 2004 – 2008 között két alelnökünk volt a megyei tanácsban, ugyanakkor arra is nyílt lehetőség, a román politikai pártokkal kötött alkuk követk eztében azt is elértük, hogy a megye minden városában RMDSZes alpolgármester legyen. Az más kérdés, hogy nem volt, aki vállalja, lásd elsősorban Torda és Aranyosgyéres esetét. Kolozsváron is két alpolgármesterünk lehetne, ha akadt
