Reggeli Sajtófigyelő, 2008. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-04-03
47 eltalálni, mivel az elismerési folyamat a feltételezettnél lassabban halad. Még mindig csak 20 körül van azoknak az államoknak a száma, amelyek elismerték Koszovót, és az Európai Unió országainak a többsége sem tette még meg. Nemcsak az az 56 állam, amely valamilyen specifikus belpolitikai okból eleve azt mondta, hogy nem fogja elismerni (é s amely csoportból szerintem Spanyolország hamar kiszáll, ha az ottani választások márciusban lezajlanak), hanem mások sem. Pedig Hollandiától kezdve Csehországon át Svédorsz ágig vagy Szlovéniáig még van sok olyan ország, amelynek nincs saját kisebbségi ok a, de mégsem ismerte még el Koszovót. Azt hiszem, ehhez kell ütemezni a megfelelő magyar lépéseket is. P. G.: Maradjunk még egy kicsit az Európai Uniónál. Mennyi re számít Koszovó elismerésének ügye a nem létező közös európai kül- és biztonságpolitika kudarcának? D. M.: Az is lehet egy közös külpolitika, hogy minden ország – mert ezek azért nemzetállamok még változatlanul – saját maga dönti el a problémához való vi szonyát, Ez ugyanúgy közös külpolitikai álláspont lehet. AK. A.: Én is úgy gondolom, ennek gyakorlatilag nincsen relevanciája a közös külpolitika sikerei vagy kudarcai szempontjából. Nyilvánvalóan jelenthet kihívást a jövőben, de ma eltörpül amellett, hog y mennyire lesz életképes ez a Koszovó, gazdaságilag mennyire tud talpra állni, hogyan tudja működtetni külkereskedelmét, aminek java része eddig épp Szerbiával bonyolódott... D. M.: Ki fogja az elején ezt finanszírozni? AK. A.: …továbbá: hogyan tudja Kos zovó kormányzata megfékezni a tradicionális maffia jellegű csoportokat, amelyek drogkereskedelemmel és hasonlókkal foglalkoznak. Tehát ezek nagyon lényeges kérdések, és az általuk okozott bizonytalanság közrejátszik abban, hogy egyes államok azt mondják: v árjunk az elismeréssel… Hosszú távon komolytalan Koszovó függetlenségét, illetve az ehhez kapcsolódó nemzetközi elismerést kétségbe vonni. El fogják ismerni, még ha ma tapasztalható is némi elbizony talanodás és kitapintható taktikázás. Másrészt viszont azo k a kudarcok, amelyek gyakorta megfogalmazódnak a kül- és biztonságpolitikával kapcsolatban, sőt idesorolnám az alkotmányszerződés leszavazásait is, ezek mind egy új és nagy országnak, az uniónak a gyermekbetegségei. És tegyük ehhez mindjárt hozzá: a kudar cok java részét épp azok az országok idézik elő, amelyek régiónkból léptek be az unióba. Konkrétan fogalmazva: a kudarcok gyakori oka mi magunk vagyunk, és az a számos speciális gond, amit oda becipel tünk, és amelyeket a maga globális szintjén nem tud egyi k napról a másikra megemészteni az unió. Nyilvánvalóan nemcsak Koszovónak, nemcsak Szerbiának kell hozzácsiszolódnia az EUhoz, ezen a próbatételen még mi sem mentünk egészen keresztül. P. G.: Egy kis ország, Koszovó születésétől indultunk el és AraKovács Attila utolsó megjegyzésével eljutottunk egy nagy, úgynevezett ország, az Európai Unió születési fájdalmaihoz. Ha egy mondatban összegezni kellene ezt a beszélgetést, akkor én az első gond olatokra utalnék vissza: Koszovó kapcsán a balkáni feszültségek nem szűntek meg, csak a lőporszag tűnt el vagy a lőporszag lett sokkal gyöngébb, és ha a nagy ország, az unió születésére kellene egyetlen egy jelzőt mondani, akkor azt mondanám, hogy a feszültség ek nem csökkentek, de lőporszagról hála Istennek nincs szó. vissza Készítette: Boér Krisztina, Agyagási Edit * a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap - Nszv = Népszava - MaNcs = Magyar Narancs - ÉS = Élet és Irodalom - VH = Vasárnapi Hírek - Vg = Világgazdasá g - Ng = Napi Gazdaság - ÚMSZ = Új Magyar Szó (Bukarest) - KISZo = Kárpáti Igaz Szó
