Reggeli Sajtófigyelő, 2008. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-03-04
21 Eltávolították a magyarokat (és németeket) az állami és más közhivatalokból, s őt, mint államilag megbízhatatlanoknak lényegében a magánalkalmazásukat is (SzNT 1945. évi 69., 99. rendelet) is tiltották. Bírónak, ügyvédnek és közjegyzőnek is csak szláv nemzetiségű, nemzetileg és politikailag „megbízható" személyt lehetett alkalmazni ( SzNT 1945. évi 82. rendelet). És a sort hosszasan lehetne folytatni, hiszen a jogfosztó intézkedések az ideiglenes nemzetgyűlési választásokkal sem értek véget, inkább fokozódtak (pl. a nemzetgyűlési választásokon sem aktív, sem passzív választójoggal nem rendelkeztek a magyarok az 1946. évi 28. tv. alapján). Ezt azért kell megemlítenünk, mert az ideiglenes nemzetgyűlés az 57/1946. sz. alkotmánytörvénnyel az eredeti hatály megtartásával törvényerőre emelte a Benešdekrétumokat. A határozat 3. pontja mutat rá az igazi mozgatórugóra, amikor rögzíti, hogy a Benešdekrétumok (beleértve a csehszlovák hivatalos szervek határozatait és az SzNT rendeleteit) következtében kialakult jogi és tulajdonjogi viszonyok megkérdőjelezhetetlenek, érinthetetlenek, és megválto ztathatatlanok Jogi alapvetés: A Benešdekrétumokat nemzetközi jogi problémaként felfogva a szakirodalom általában hangsúlyozza, hogy a mai emberi jogvédelmi rendszerek védőhálóján e dekrétumok fennakadnának. De ugyanakkor rögzítik, hogy a nemzetközi jog nem ismeri el a visszaható hatályt. Ezt azonban ilyen egyértelműen nem jelenthetjük ki, mivel épp a háborús és népellenes bűncselekmények (mai nevükön emberiség elleni bűntettek) kapcsán maga a nemzetközi jog törte át ezt az alapelvet, illetve néhány rend kívül fontos, és a Benešdekrétumok alkalmazása idején már hatályos nemzetközi jogforrással is ütköznek. A Benešdekrétumok ellentétesek az ENSZ Alapokmányával (bár ez a Benešdekrétumok többségének kibocsátásakor még nem, de alkalmazásuk idején már hat ályban volt), annak 1. Cikk (3) bekezdésével, mivel ez általánosságban – Szlovákia, mint ENSZtagállam számára is - előírja az emberi jogok diszkriminációmentes tiszteletben tartásának előmozdítását; a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumával: a deportálá s vagy a népesség erőszakos áttelepítését tiltja a nürnbergi per óta az akkor felállított Nemzetközi Katonai Törvényszék Statútuma és ennek nyomán a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútuma (1998. Róma) 7. Cikk (1) bekezdés d.) pontja. Ezen túlmenően a Csehszlo vák Ideiglenes Nemzetgyűlés 1946. évi 115. törvénnyel kizárta azon bűnösök büntetőjogi felelősségre vonását, akik a magyarság sérelmére háborús és népellenes bűncselekményeket követtek el 1938. szeptember 30. és 1945. október 28a között. Ezek a háborús bű nösök szabadon élték le életüket és ha még élnek, akkor köztünk járnak, azzal a törvényi védelemmel, hogy ők „elégtételt adtak a megszállók vagy segítőik által elkövetett tettekért." A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával: a Polgári é s Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 2. Cikk (1)(2) bekezdéseivel, különös tekintettel annak a nemzeti törvényhozások számára előírt azon kötelezettségével, hogy biztosítsák az Egyezményben előírt emberi jogokat, és annak megsértése esetén hatékon y jogorvoslatot, illetve a 27. Cikket és ezzel a nemzeti kisebbségek jogait biztosító előírásokat; Európai Emberi Jogi Egyezményével: Európai Emberi Jogi Egyezmény 13. Cikkében foglalt hatékony jogorvoslathoz való jogot, illetve 1. Fakultatív Jegyzőkönyvé nek 1. Cikkét a vagyonelkobzások kapcsán, mivel a tulajdonhoz való jogot védi, és ez a tulajdonjog ma sincs a jogos tulajdonosok, illetve leszármazottaik tulajdonában. A strasbourgi bíróság esetjoga az államosítás (a Benešdekrétumok esetében hat hónapos h atáridőt tekint irányadónak, amely alatt a jogvédelmet bírósági úton kérni kell. Ez a gyakorlat egyébként vitatható, de a SzK NT inkriminált – a jogsértéseket megerősítő – 2007. évi 1487. sz. határozata álláspontunk szerint 2008. március 20ig mindenképpen megnyitja az Európai Emberi Jogi Egyezmény által biztosított jogorvoslathoz való utat. Megjegyezzük, hogy a tulajdoni igények elévülésének kizártsága amúgy is legfeljebb elodázhatja a rendezést.
