Reggeli Sajtófigyelő, 2008. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-03-04
10 A magyar országgyűlés már 2005 novemberében elfogadta a megállapodást, a román kormány ugyancsak benyújtotta akkor a bukaresti parlamentnek a ratifikálás törvénytervezetét. Mivel a téma addigra alaposan felkavarta a kedélyeket, a kabinet a tervezet et visszavonta, és a Gozsdumegállapodást sürgősségi kormányrendelettel ratifikálta. Ezt viszont a parlamentnek meg kellett volna erősítenie. Az ortodox egyház minden erejét latba vetette a megállapodás semmissé tétele érdekében, a Ziua című napilap pedig hetekig tartó kampányt folytatott a szerinte román vagyont magyaroknak "átjátszó" bukaresti kormány ellen. A ratifikáló sürgősségi kormányrendeletet a képviselőház korábban már elutasította, a szenátus (amely e kérdésben az ügydöntő ház) most megerősíte tte a képviselőház döntését. Az elhúzódó vita lényege az volt, hogy a román nacionalista erők - részben a mérsékeltebb szociáldemokrata ellenzék is - úgy vélte: az új közalapítvány megfosztaná az ortodox egyház által működtetett nagyszebeni Emanuil Gojdu Alapítványt a nem kis értékű vagyon visszaszerzésének lehetőségétől. A kormánykoalíció részéről hiába hangsúlyozták, hogy két különböző dologról van szó, vagyis az államközi egyezmény nem érinti a nagyszebeni alapítvány működését. Az ellenzők makacsul ú gy vélték: a megállapodás szövege úgy is értelmezhető, mintha a román állam lemondana a Gozsduhagyatékról. Gozsdu Manó (Emanuil Gojdu) a XIX. század második felében sikeres ügyvéd volt Budapesten, és alapítványt hozott létre "a tanulni vágyó magyarorszá gi és erdélyi ortodox román fiatalok" támogatására. Halála után a román ortodox egyház kezelte hagyatékát. A több budapesti belvárosi ingatlant is magában foglaló Gozsduvagyon jövedelméből a trianoni békeszerződés megkötéséig ötezer szegény sorsú diák k apott ösztöndíjat. Az alapítvány vagyonát 1952ben a magyar állam kisajátította. A két ország 1953ban egyezményt írt alá, melynek értelmében kölcsönösen lemondanak mindennemű vagyoni követelésről egymással szemben, de a kilencvenes évek második felében létrehozott nagyszebeni Emanuil Gozsdu ortodox alapítvány jogutódként lépett fel, és ezen a címen szerette volna visszakapni a vagyont. A Gozsduvagyon sorsa ezért sokáig vita tárgyát képezte a két ország között. Ezt a vitát látszott rendezni a 2005 októ berében kötött államközi megállapodás. vissza Sepsiszéki MPSZálláspont: Traian Băsescu a decentralizáció és autonómia híve Transindex • 16:39; 3.3.2008 “Băsescu elnök ittléte (székelyföldi látogatása szerk. megj.) a Koszo vói szimpátiatüntetés után és az SZNT ülés alatt egyértelművé teszi, hogy az államelnök híve a decentralizációnak, az autonómiának, melyet több alkalommal hangoztatott nemcsak Koszovó, hanem Románia térségei kapcsán is. Nemrégi ittléte, nyilatkozatai iga zolják, hogy az autonómia elérése nem reménytelen törekvés a székelység számára” – áll az sepsiszéki Magyar Polgári Szövetség legutóbbi sajtóközleményében. “Ami az elnök etnikai autonómiától való elzárkózását illeti, talán tanácsadói felületes tájékoztat ásának köszönhető, ugyanis a helyi közösségek Székelyföldön többségében magyar nemzetiségűek, ezért a demokratikus közösségi akarat is erőteljesen magyar indíttatású, ami természetesen magába foglalja a székelyföldi románság demokratikus jogainak képvisele tét is” – állapítja meg a Gazda Zoltán, a szervezet elnöke által aláírt közlemény. A közleményben a szervezet emellett “üdvözli az államfő kiállását a román idegen nyelvként való tanítása érdekében”, s az elnök arra tett ígéretét, hogy minden alkotmányos jogát latba veti azért, hogy a kisebbségek ne anyanyelvként tanulják a románt.
