Reggeli Sajtófigyelő, 2008. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-03-01
8 Pásztor Bálint - Ha ez így van, akkor mégiscsak jogos a kérdés: vane 300 ezer túsza a szerb nacionalizmusnak, ha Magyarország bejelentené Koszovó önállóságán ak elismerését? - vetettem közbe. - A vajdasági magyarságnak nincs oka félelemre. A helyzetet úgy ítéljük meg, hogy fegyveres konfliktusra nem fog sor kerülni - jelentette ki Pásztor Bálint. - A vajdasági magyar vezetők ezzel együtt is több ízben kérték a magyar kormányt, hogy óvatosan jár jon el. Semmiképpen se az első hullámban ismerje el Koszovó függetlenségét, és ha erre sor kerül, igyekezzék ezt a lépést úgy megtenni, hogy ne terhelje meg Magyarország és Szerbia viszonyát. Újvidéki magyar politikusok még inkább tartanak Koszovó elisme résétől. - Az lenne jó, ha Magyarország várna, ameddig lehet - mondta Galambos László, a VMSZ elnöke, városi önkormányzati képviselő. - Én egy kicsit meg vagyok ijedve, hogy mit hoz ez ránk megint - fogalmazott a szintén újvidéki Horváth Tibor. - Az új vidéki szerb kollégák tőlem kérdik, hogy mit tesz Magyarország. Mit mondjak erre? Akármit is tesz, én nem tehetek róla. Én együtt érzek veletek. Horváth Tibor aztán arról beszélt, hogy az ottani magyaroknak kárt okozhat az elismerés. Megzavarhatják a már cius 15i ünneplésüket, rontják az esélyeiket a május 11én esedékes önkormányzati választásokon, ahol korábban sokan a nem magyarok közül is a magyarokra szavaztak. Ez például a tartományi vezetőségben, ahol erősek a pozícióik, erőteljes visszaszorulást h ozna. - Azt kell megnézni, mi Magyarország érdeke! - érvelt az újvidéki Tóth Muzsika Zoltán. - Nem kell sietni! Magyarországnak Szerbiával vannak közös dolgai, és nem Koszovóval. Mérlegelni kell, kaphate annyit Magyarország Koszovótól, mint amennyit v eszít, ha Szerbiával elrontja a kapcsolatait. Egészen másként látja a dolgot Temerinben Csorba Béla, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt alelnöke. - Nem vitás, Magyarországnak hamarosan el kell ismernie Koszovót - jelentette ki Csorba. - Ezt várja el az a szövetségi rendszer, amelyhez tartozik, a NATO és az Európai Unió, amelyek érdekeit nem hagyhatja figyelmen kívül. Én nem látok semmiféle rettenetes veszélyt, ami a vajdasági magyarokra leselkedne. Szerb részről biztosan lesz morgás, sőt kisebb atrocitás okat sem zárok ki. Ez azonban nem ok arra, hogy a magyar kormány halogassa a döntést. Úgy se lehet annyi ideig halogatni, hogy a szerbeknek ez a lépés tetsszen, ezért jobb minél előbb túllenni rajta. Lehetőleg más EUtagországokkal egy hullámban kellene az elismerést bejelenteni. Ezzel együtt jó lenne jelezni, hogy a Marti Ahtisaari nevével fémjelzett autonómiaterv, amelyet az Európai Unió égisze alatt dolgoztak ki, a vajdasági magyarság számára is precedenst jelent. - A nagyhatalmak éppen azt hangsúlyozz ák, hogy Koszovó példája nem jelenthet precedenst mások számára - vetettem közbe. - Amikor bizonyos nagyhatalmak ezt mondják, csak azokat az országokat akarják megnyugtatni, amelyek nem rendezték tisztességesen a kisebbségi kérdést. De az a tény, hogy az Ahtisaariterv teljes körű autonómiát kínált a koszovói szerbeknek, és ha alapelvei igazak egy nemzeti kisebbség esetében, akkor igaznak kell lenniük az összes többi, közöttük a Kárpátmedencei magyar kisebbség esetében is. - A koszovói albánok mögött o tt áll egy szuperhatalom, az Egyesült Államok, de előzőleg évekig véres partizánháborút is vívtak a szerbekkel. A magyar kisebbség esetében melyik feltétel áll fenn? - kérdeztem. - Olyan még nem volt a világon, hogy egy kisebbség ajándékba kapta volna az autonómiát - válaszolta Csorba Béla. - Az a minimum, hogy megfogalmazzuk, mit akarunk, és az anyaország ebben a teljes diplomáciai erejével
