Reggeli Sajtófigyelő, 2008. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-03-28
31 kérdéseinek megfogalmazása, rögzítése céljából. Ezt követően mi talán már hátra is dőlhetünk, hiszen akkor már csak egyetlen fontos dolog marad hátra, az elek tronikus kiléptető rendszer kiépítése és működtetése az Egyesült Államokban. Ez pedig már amerikai házi feladat. Jó hír, hogy az ügyben illetékes amerikai belbiztonsági minisztérium a költségvetésében megkapta az ehhez szükséges összegeket. Így reményeink szerint talán már semmi akadálya nem lesz annak, hogy ez a hálózat még az év vége előtt elérje a minimális követelményként megfogalmazott 97%os készültséget, és így a rendszer elvileg még az év vége előtt működésbe léphet. – Két olyan kérdésről beszéltün k, amelyben a külpolitikában konszenzus volt, ám messze nincs egyetértés kormány és ellenzék között a Déli Áramlat kérdésében. Elég erőteljes és hangsúlyozottan Amerikabarát álláspontot képvisel az ellenzék, ebben a helyzetben, ahol a magyar érdek eltér a ttól, amit az amerikai kormány képvisel. Láte olyan eshetőséget, hogy Washington rosszallását fejezi ki a Déli Áramlatmegállapodás aláírása miatt? – Az, hogy ezt a lépést megtettük, semmilyen módon nem érintette a „vízummentes státusunkhoz” vezető folya matot. Az viszont továbbra is érzékelhető, hogy amerikai partnereink nem értenek egyet a Déli Áramlathoz történő csatlakozásunkkal. Ez összefügg azzal, hogy az Egyesült Államokban nagyon komoly fenntartások fogalmazódnak meg az orosz – amerikai kapcsolatok alakulásával, Oroszország jövőbeni nemzetközi szerepével kapcsolatban. Azt gondolom, hogy amit a dolog racionális kezelése érdekében meg lehetett tenni, azt magyar részről megtettük. Partnereinknek előzetesen jeleztük az erre vonatkozó magyar szándékot. Ug yanakkor több fontos lépést is tettünk a régóta napirenden lévő Nabuccoprojekt megvalósítása érdekében: két minisztériumban is kinevezték az ügy nemzetközi koordinációjának magyar illetékeseit, konkrét egyezménytervezet küldtünk azoknak az országoknak, am elyek korábban már jelezték, hogy érdekeltek a Nabucco vezeték létesítésében. Mindezzel azt szerettük volna elérni, hogy legalább az első érdemi lépések megtörténjenek az egyébként sokak által már sokszor a kívánatos megoldásnak minősített, bár a megvalósí tást illetően még gyakorlatilag sehol sem tartó projekt megindítása érdekében. Figyelemre méltó, hogy a magyar kormány ez ügyben kifejtett aktivitását az EU illetékese is üdvözölte. Kicsit sántít az az érvelés, miszerint Magyarország a vezeték átengedésév el növelte volna a kontinens érintett államai energiaellátásának biztonsági kockázatát. Létezik ugyanis egy másik kijelölt, Magyarországtól délre húzódó útvonal is, azt pedig nehéz lenne tényekkel alátámasztani, hogy Magyarországon keresztül kockázatosabb a vezeték útja, mintha az többek között Szerbián és a Boszniai Szerb Köztársaságon keresztül jutna el az ausztriai tározóig. Mert az, hogy Bécsig eljut a vezeték, nem kérdéses. Annak ellenére, hogy az említett magyar lépés nincs teljes összhangban az ameri kaiak elvárásaival, akik érdemben foglalkoznak ezzel, tudják, hogy a Déli Áramlathoz való csatlakozásban nincs érdemi kockázat. Ha a Nabucco megépítése után szálltunk volna be a Déli Áramlatba, az már sokkal kevésbé lett volna említésre méltó. – Nagykövet úr hogyan látja a Fidesz törekvését, hogy a kormány orosz kapcsolatainak bírálatával igyekszik kompenzálni saját hibáit és felmelegíteni az atlanti kapcsolatokat? – Sajnos jellemzővé vált, hogy Magyarországon – egykét nemzetközi vonatkozású ügyet, külp olitikai kérdést leszámítva – fontos kérdésekben nincs egyetértés a politikai paletta két oldalán. Tapasztalatból tudom, hogy a belső egyetértés óriási előnyt jelent a magyar érdekek nemzetközi fórumokon történő képviseletében és elfogadtatásában. Nem tudo m megítélni, hogyan és mennyiben kompenzálna a Fidesz azzal, hogy az amerikaiakéhoz lényegesen közelebb álló véleményt formál az adott kérdésben, amikor álláspontjának a lényege a magyar kormány álláspontjának bírálata, elutasítása. Nem hiszem, hogy ebben valamilyen stratégiai megfontolás játszana szerepet. Magyarország érdekelt abban, hogy az eddigi, többnyire elszigetelt projektek támogatása helyett vagy legalább mellette végre kirajzolódjanak egy egységes európai energiapolitika körvonalai. A pozitív mag yar szándékokat bizonyítja, hogy ha eddig bárhol Európában a kontinens egyoldalú függőségének megszüntetését vagy enyhítését célzó elképzelés megjelent, akkor – a projekt jellegétől függően – vagy a magyar állam, vagy a Mol mindjárt ott volt a megvalósítá sban érdekelt első jelentkezők között. Az persze tény, hogy rövid távon a kormány legutóbbi lépését elítélő állásfoglalással most viszonylag könnyebben lehet jó pontokat szerezni. – A követség nyilván nyomon követi a választási kampányt, mire számít, mily en irányban alakulhat az amerikai külpolitika? – Jóslatokra nem vállalkoznék, még magánemberként sem. Akkor, amikor Amerikába készültem, majdnem mindenki azt jósolta, hogy demokrata győzelem lesz, a kérdés csak az, hogy az első női vagy az első afroamerik ai
