Reggeli Sajtófigyelő, 2008. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-03-28
28 tiltakozásról elmondta, nem lepte meg őket a kiadók tiltakozása. "Ez is arról árulkodik, hogyan szeretnék a kiadók megtölteni a lapjaikat egyoldalúan, az olvasóik elé pedig csak a saját igazukat tárják" – mondta a szóvivő. Kocur László, Pozsony vissza Milososzki: fontos a NATO Macedóniának Magyar Hírlap, 20080328 Beleegyezne a szkopjei kormány, hogy Macedóniát a jelenlegi, ideiglenes elnevezésével hívják meg a NATO tagjai közé a szervezet jövő heti bukaresti tanácskozásán. A NATOtagság jelenleg fontosabb Macedóniának, mint az ország hivatalos elnevezéséről szóló "ízléstelen vita" – mondta Anton io Milososzki külügyminiszter a Magyar Hírlapnak. A tervek szerint a közelgő bukaresti NATOcsúcson Albániát, Horvátországot és Macedóniát meghívnák a katonai szövetségbe, ám Görögország vétóval fenyegetőzik, ha a meghívót a "Macedón Köztársaságnak" címezi k. Athén és Szkopje 1991 óta képtelen megegyezni a szocialista Jugoszlávia széthullása után függetlenné vált köztársaság nevéről, mert Görögország szerint az elnevezés csak saját északi tartományát illeti meg. Az új államot a "Macedónia volt Jugoszláv Köz társaság (FYROM)" ideiglenes elnevezéssel vették fel az ENSZbe, és a világszervezet megbízottja közvetít a felek között. Matthew Nimetz legutóbbi javaslata szerint az ország neve "Macedón Köztársaság (Szkopje)" lehetne. A macedón állami vezetőség még tárg yal a javaslatról, görög részről pedig elégtelennek találták és elutasították. Egyébként a világ számos országa – köztük Magyarország is – alkotmányos nevén ismeri el a Macedón Köztársaságot. A macedón kormányzat optimista a NATOcsúcs előtt. "Maradéktalan ul teljesítettük a feltételeket, és minden érdekelt ország támogatja tagságunkat" – mondta lapunknak Antonio Milososzki macedón külügyminiszter. "Úgy véljük, hogy a NATO bővítése növelné a térség stabilitását" – fűzte hozzá. A macedón kormány bejelentette , hogy a haderőreform miatt 2010re katonáinak nyolc százalékát tudja felajánlani különféle nemzetközi missziókra. Szkopje és Athén kapcsolatai a névhasználatról szóló vita ellenére is működőképesek: a legtöbb külföldi befektetés éppen görögországi cégektő l érkezett. "Ez a vita nem az állam nevéről, hanem az identitásról szól – jelentette ki a miniszter. – Görögország nem vesz tudomást a kisebbségi jogokról, úgy tesz, mintha területén kizárólag görög nemzetiségűek élnének. Athén az országban élő – egyébként nem túl népes – macedón kisebbség létét is tagadja, és attól tart, hogy Macedónia elismerése után a görögországi macedón kisebbség megpróbálná érvényesíteni kollektív jogait. Ha más néven ismernék el országunkat, akkor Görögország azt mondhatná, hogy a ha tár két oldalán élő macedónoknak nincs közük egymáshoz." A két ország 1995ben ideiglenes megállapodást írt alá, amelyben Athén vállalta, hogy nem akadályozza meg Szkopje csatlakozását nemzetközi szervezetekhez és intézményekhez. Szkopje szerint ha Görögo rszág megvétózza NATOtagságukat, a megállapodás érvényét veszti, és ezzel az ENSZközvetítő mandátuma is megszűnik, véget érnének a tárgyalások az ország elnevezéséről. A macedón kormány azonban bízik a tárgyalásos rendezésben. "Az elmúlt tizenhét évben s osem voltunk rosszfiúk. Szeretnénk, ha ezt a NATOtagsággal végre elismernék" – hangsúlyozta Antonio Milososzki. Makai József vissza A demokraták átverték Kostunicát A kormánypártok széthúzása és a választási kampány miatt kérdésessé vált a legnagyobb idei szerbiai beruházás, a Horgos – Pozega autópálya megépítése. A belgrádi kormány tegnap az építkezés elhalasztása mellett döntött, és három hónap haladékot adott az AlpinaPorr konzorciumnak, hogy banki garanciát szerezzen a n égyévesre tervezett munkálatok teljes költségére. A kormánytöbbséget élvező demokraták és a G17 Plus leszavazta Vojislav Kostunica kormányfőt és az őt támogatókat, akik a külföldi cégeknek adott újabb kedvezmények mellett kardoskodtak, csak hogy április 2án szerét ejthessék a látványos médiaeseménynek: a munkálatok megkezdésének. A miniszterelnök azzal vádolta partnereit, hogy óriási kárt okoznak, és ezért felelniük kell a polgárok előtt. A demokraták egyik fontos ütőkártyájuktól fosztották meg ellenlábasa ikat a választási kampányban. Az autópályaépítés kezdettől fogva hatalmas viharokat kavart, ellenzői milliós visszaéléseket gyanítottak az ügy mögött, a vajdasági kormány pedig azért tiltakozott, mert nem kapott betekintést a pénzügyi tervekbe. (JGB) vissza
