Reggeli Sajtófigyelő, 2008. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-03-28
26 előkészítése, a munka intézményesítése, lobbizás és egyéb nem látványos és az eljövendő választási kampányokban azonnal nem kamatoztatható „satöbbik”. Ó, türelmes és nyájas olvasó, ki eddig e sz övegen átrágtad magad és még mindig nem hagytál fel minden reménnyel, most joggal kérdezheted, hogy lepedőnyi szövegével mi a Ficus caricát (t)akarhat a szerző? A szerző – nyilván másokkal együtt – vállalja, hogy kiveszi részét a fejlesztési régió kialakít ásával kapcsolatos munkából. Mert meg merem kockáztatni, hogy a vitaindító által kiváltott sok nyilvános vélemény máris jelzi: valami elkezdődött. És ez a „valami” el is vezethet valahova. Ha az utolsó utáni utolsó percben is, de össze tud fogni majd a Szé kelyföld? Vannak erre utaló jelek is. Hogy nyugodt lelkiismerettel olvasgathassuk majd újra Salat Levente figyelmeztetését: „…Ha megnézzük a történelmet, látható, hogy rengeteg politikai közösség t ű nt el a korok süllyesztőjében. Egyik sem úgy t ű nt el, mint a dinoszauruszok, hanem úgy, hogy a politikai elit nem hozta meg időben azokat a döntéseket, amelyeket meg kellett volna hozni. Nem ismerték föl azokat a dolgokat, amelyek a környezetükben átalakultak, és az idő átlépett fölöttük. Ezt fontos tudatosítani magunkban. Lehet azt mondani, hogy fontos ugyan a modernizáció, de mi hiába próbáljuk megcsinálni, mert nem lehet, ez nem a mi dolgunk. Szerintem van egy csomó minden, ami kifejezetten a mi dolgunk, és senki nem fogja megcsinálni helyettünk.” vissza (Csíkszereda – Bukarest, 2008. március 17.) Győzni vagy alkalmasnak lenni? Erdélyi Riport 2008.03.27. Szűcs László A hónap utolsó napjával lezárul az az előválasztásnak nevezett jelöltállítási folyamat, amely a politikai pal ettán egyedivé teszi az RMDSZt. Ez akkor is igaz, ha tudjuk, nem minden megyében egyforma rendszer szerint zajlik az előválasztás, de ezzel nincs is baj, az amerikai elnökjelöltek kiválasztásánál is ahány állam, annyi szokás. Figyelemre méltó fejlemény, h ogy széles a megyei szervezetek hatásköre, időnként központi határozatokat is negligáltak, mint a közelgő szuperhétvégére – kéttucatnyi település egyidejű előválasztására – készülő bihariak, akik sem tagsági igazolványt nem kérnek a jelöltektől, sem azt a feltételt nem tartják kötelezőnek, amely szerint a versenyből kizárható az, aki eddigi tisztségviselőként a helyi szervezettől nem kapja meg a mandátumáról szóló jelentés elfogadásához a többség támogatását. Persze hiába a teljes nyitottság, ha nem éri el igazi célját, azt, hogy a minap pártként is bejegyzett politikai ellenfél reprezentánsait is versenyre késztesse. Az MPPsek rendre kitértek a kihívás elől, s persze nem csupán Biharban maradt a dologból tulipános házi bajnokság, ami így sem volt mentes a kemény versenyhelyzetektől. Nagy kockázatot nem vállalok, ha feltételezem: a júniusi éles küzdelemre már előlépnek a polgári párt jelöltjei, ott is, ahol csekély eséllyel próbálkoznak, s ott is, ahol a magyar képviseletet veszélyeztetik majd. Láthatjuk köz ben, hogy a többi pártvezetés, a liberálisoktól a szociáldemokratákig, a lehető legszűkebb körben, gyakran titokban, jókat intrikálva választja ki a jelöltjeit. A közvélemény persze a legfontosabb településekért folyó küzdelemről tud többet, arról például, ki kit indít Bukarest főpolgármesteri székéért. A kulcspozíciók megszerzését nem bízzák a véletlenre, a pártokon belüli erőviszonyok mellett gondolnak a felmérések által jelzett lakossági szimpátiákra, az indulók reális esélyeire. S itt az a dilemma, ami az erdélyi magyar előválasztásokkal kapcsolatban megfogalmazódhat csöndes aggodalomként: valóban a legrátermettebbek nyerik az előválasztásokat? Végül is e módszerrel az esetek zömében az RMDSZ a maga szintjén azzal az uninominális módszerrel, magyarul egy éni választókerületes megoldással választatja ki a jelöltjeit, amivel országos szinten az utolsó pillanatig nem tudott megbarátkozni. Márpedig az egyéni jelöltek közt annak van több esélye az előválasztáson is, aki erőteljesebb kampányra, több médiajelenlé tre képes. Ilyen az, aki ma is tisztségben van, s ilyen, akinek nem probléma százmillió régi lejes nagyságrendben pénzelnie saját kampányát. Magyarán: az az alkalmasabb, aki a gazdagabb. Akinek nincs tisztsége és/vagy pénze, az nincs. Ha ez az alapállás ma rad az uralkodó a szervezetben, akkor ez már sérti a demokráciát. S mint minden kontraszelekció, veszélyeztetheti a működés színvonalát. Összegezve: a módszer jó, de kell még némi finomhangolás. vissza Erősebb kohéziót akar az EU Világgazdaság 20080328 Az Európai Unió nevében Danuta Hübner üdvözölte a magyar kormánynak a régiók közötti fejlettségi különbségek felszámolására tett erőfeszítéseit. A közösség regionális politikáért felelős biztosa tegnap érkezett kétnapos lá togatásra hazánkba.
