Reggeli Sajtófigyelő, 2008. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-03-19
17 A köztársasági parlamentben jelenleg három vajdasági képviselő van, ha meg tudjuk ismételni az elnökválasztáson elért eredményeket, akkor lehetőség van ak ár 56 parlamenti mandátumra is – latolgatta a májusi esélyeket Pásztor István. A tartományi parlamentben a jelenlegi 11 helyett akár 1618 képviselői hely is reálisnak tűnhet. Önkormányzati szinten a cél az, hogy a 2004ben elvesztett városok vezetését vi sszaszerezzük, többek között Kanizsát. Sajnos a demokratikus pártok nem a radikálisoktól próbálnak elhalászni szavazatokat, hanem a kisebbségi erőktől – mondta. Egyre kevesebben szavaznak magyar pártra Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt ( VMDP) elnöke a koalíció létrehozásával kapcsolatban úgy fogalmazott: 16 éve fordult elő utoljára, hogy a vajdasági magyaroknak lehetőségük volt arra, hogy egyetlen magyar politikai szubjektumra adják le szavazatukat. A három vajdasági erőt egyesítő koalíci ó azért jöhetett létre, mert a VMSZ vezetőségében váltás történt, és Pásztor Istvánnal lehetővé vált az együttműködés – fogalmazott Ágoston. A politikus hozzátette: a három vajdasági erő (a VMSZ, a VMDK és a VMDP) összefogása azért is vált szükségessé, mer t az utóbbi időben vészesen csökkent a vajdasági magyar pártokra leadott szavazatok száma. Az elmúlt választásokon a magyarok több mint fele szerb pártokra szavazott – emlékeztetett. A Kárpátmedencében jelenleg egy korszakváltásnak lehetünk tanúi, a kise bbségi egypártrendszerek válságba kerültek, a magyarmagyar kapcsolatrendszer változásokon ment keresztül, ezért is volt szükség az összefogásra – mondta. Új autonómiakoncepció A koalíció új autonómiakoncepcióval állt elő, melyet napokon belül eljuttatn ak a szerb és a magyar parlamentbe, valamint nemzetközi szinten is népszerűsíteni fognak. Koszovó függetlensége felülírta az állami szuverenitásról alkotott eddigi elképzeléseket, lehetővé tette az önrendelkezés jogát etnikai alapon, amit a szerb kormány a Kosovska Mitrovicai autonómiaként emleget – fogalmazott Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke. A koalíció által elkészített dokumentum etnikai alapú területi autonómiáról, és a magyarországihoz hasonló települési önkor mányzati rendszer létrehozásáról szól – mondta. A vajdaságiak számára nem fogadható el olyan megoldás, mely olyan lehetőségeket biztosít a Koszovóban élő szerbek számára, melyeket a vajdasági magyar közösségekkel szemben nem alkalmaz – tette hozzá Pászto r István. vissza Órákon belül elismerjük Koszovót - de mi lesz az ára? − A kormány a döntésnél figyelembe vette március 15ét Hírszerző összeállítás − 20080318 21:35 Vajdasági magyar politikusok és szerb radikálisok is etnikai konfliktusoktól tartanak akkor, ha - mint szerdán várható - Budapest elismeri Koszovó függetlenségét. Holott a hivatalos magyar álláspont szerint Magyarország azért sem ismerte korábban Koszovót, nehogy atrocitások érjék a nemzeti ünnepen a határon túli magyarokat. "A horvát kormány szerdán ismerheti el Koszovó függetlenségét" - írta a Jutarnji List című független horvát napilap. Aznap hasonló döntést hozhat a Szerbiával ugyancsak határos Magyarország és Bulgária is - tette hozzá az újság. Ezt az értesülést közölte a nagy példányszámú Vecernji List című napilap is a zágrábi "kormányhoz közel álló forrásokra" hivatkozva. A horvát kormány egyelőre nem kommentálta a lapértesüléseket, de egy neve elhallgatását kérő nyugati diplomáciai forrás Zágrábban a francia hírügynö kségnek azt mondta, hogy "ugyanilyen információval rendelkezik". Néhány órával ezután az MTI is megerősítette: a kormány szerdai ülésén dönthet arról, hogy Magyarország elismeri Koszovót független államként. Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium á llamtitkára a távirati irodának általánosságban elmondta: a szokásjog alapján egy állam elismeréséről a kormány dönt, az alkotmány rendelkezése alapján ugyanakkor a diplomáciai kapcsolatok felvételéről az államfő határoz.
