Reggeli Sajtófigyelő, 2008. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-03-18
34 S. A. vissza Megoldatlan feszültségek Macedóniában Magyar Hírlap, 20080318 A kormányválság átmenetileg megoldódott ugyan, és a kabinet – immá r kisebbségben – az áprilisi NATOcsúcsig hivatalban maradhat, a válságot okozó kérdések továbbra is megoldatlanok Macedóniában. Mintegy másfél évtized után éledt újra a Macedónia neve körüli vita. Bécsben, Matthew Nimetz ENSZmegbízott közvetítésével foly tatódnak Szkopje és Athén tárgyalásai. Görögország nem hajlandó elfogadni, hogy egy független állam ugyanazt a nevet viselje, mint az egyik hellén tartomány, mert a vele szemben fennálló területi igényt látja ebben. Ezért már Macedóniának az egykori Jugosz láviából való kiválásakor sem egyezett bele, hogy az országot valódi nevén vegyék fel az ENSZbe. A hegyvidéki balkáni állam azóta is Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (Former Yugoslav Republic Of Macedonia – FYROM) néven vesz részt a nemzetközi diplomá ciában. Áprilisban Bukarestben tartják azt a NATOcsúcsértekezletet, amelyiken a várakozások szerint Horvátország, Albánia és Macedónia meghívást kap a szövetségbe. Athén azonban jelezte: megakadályozza Macedónia felvételét, ha nem változtatják meg az ors zág nevét. Jaap de Hoop Scheffer NATOfőtitkár felszólította Szkopjét, hogy rendezze a névhasználati vitát: "Görögország a NATO történelmi tagja, a csatlakozásra váró országok azonban nem, és ez alapvető különbség" – mondta. Ez egyértelmű ultimátum. A teg napi macedón lapok többsége egyetértett abban, hogy nem kell az országnak a NATOba igyekeznie, ha ennek az az ára, hogy meg kell változtatni az állam elnevezését. A szkopjei Dnevnik című napilap körkérdésében arra várt választ a megkérdezett politológusok tól, hogy mit veszít Macedónia, ha nem él a NATOtagság kínálta lehetőségekkel. A szakértők szerint a visszalépés a nemzetek közötti feszültségek kiéleződéséhez, a nacionalizmus megerősödéséhez, a biztonsági helyzet romlásához, és az Európai Uniótól való v égleges eltávolodáshoz vezetne. Macedónia lakosainak mintegy nyolcvanhárom százaléka mégis kész elutasítani a csatlakozást, ha ennek feltételeként fel kellene adni az ország nevét. A hétvégén kialakult kormányválságot a kormánykoalícióhoz tartozó Albánok Demokratikus Pártja (DPA) idézte elő. A koalícióból való kilépésükkel a kabinet pártjainak már csak 57 képviselője maradt a 120 fős törvényhozásban. Átmeneti megoldás született: "A jelenlegi kabinet kisebbségben fog működni a NATOcsúcsig" – közölte szűksz avúan Antonio Milosovszki külügyminiszter. Az ország politikai válsága tehát – a helyi remények szerint – már a NATOba meghívott államként folyatódik majd, a kormányfő ugyanis elutasította a DPA követelését, hogy állítsa le az egykori Albán Nemzeti Hadse reg tagjai ellen indult eljárást. 2001ben az ország a polgárháború szélére sodródott, miután az albánokból verbuválódó gerillák fegyveres felkelést indítottak a kormány ellen. A konfliktust nemzetközi közvetítéssel rendezték. Koszovó függetlenségének kik iáltása még egy vitás kérdést előtérbe hozott. Branko Crvenkovszki macedón elnök erélyesen reagált a pristinai hatóságok követelésére, hogy az ország ismerje el az új balkáni államot, majd vitassák meg a határkérdéseket. Koszovó most már független államkén t nem ismeri el Macedónia és Szerbia 2001ben aláírt határmegállapodását. MHösszeállítás vissza Dzurinda nem hagyja magát Magyar Hírlap, 20080318 Tegnap ítélkezett a Mikulás Dzurindát távozásra felszólító Eljött az idő a változásra című petíció 14 aláírója felett a legerősebb ellenzéki párt, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió pártbírósága. Az ítéletet nem hirdették ki, azt a 14 tag írásban fogja megkapni, fellebbezni pedig legkorábban a 2010es pártkongresszuson tu dnak majd. A bíróság elnöke, Jozef Hrabina távozott az ülésről, mint elmondta, jelenlétével nem akarja legitimálni egy törvénytelenül összehívott szerv munkáját. Hrabina állítja, hogy nem ő hívta össze a testületet, annak tagjai és a petíciót aláíró pártta gok viszont állították, hogy a meghívón Hrabina neve szerepel. A pozsonyi alapszervezethez tartozó képviselőket megelőzően Juraj Liska pártalelnök és a trencséni pártszervek mozgolódtak Mikulás Dzurinda ellen, de Liska később mégis teljes visszavonulót fúj t. vissza PKL
