Reggeli Sajtófigyelő, 2008. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-03-17
19 A magya r nemzethez való tartozás kritériumai esetében – mint ahogy várható volt – a kultúrnemzeti feltételek dominálnak, viszont mivel a kettősállampolgárságvitával az állampolgárság kérdése is bekerült a köztudatba, relatív nagyobb súlyt kapott, mint egy 2000b en, illetve 1997ben végzett kutatásban – hívta fel a figyelmet Veres. A szülőföld és haza fogalom közti különbségtételt vizsgálva kiderül, a szűkebb régiót (Erdély, Vajdaság stb.), illetve az országot, ahol élnek, nevezik hazájuknak – hogy emögött mi ál l, azt egy kontrollkérdés bevezetésével próbálták megfejteni: Ha szabadon választhatnak, hol, melyik országban élhetne? Az erdélyi magyarok a legnagyobb arányban választják Romániát, s hasonlóan relatív többségbe kerülnek az Ukrajnát választó ukrajnai magy arok. Kérdés, mennyire jelent kognitív disszonanciát a kultúrnemzeti azonosulás és az állampolgárság – a kisebbségi helyzetben ugyanis ez óhatatlanul ellentmondásba kerül. Bár Magyarországon is az anyanyelv és a kultúra jelenik meg domináns, a magyar nem zethez tartozást kifejező feltételként, körülbelül felefele az arány az államnemzetkoncepcióra utaló feltételekkel szemben. Ebből persze nem azt a következtetést kell levonni, hogy a magyarországiak el akarják felejteni a határon túliakat, hiszen má s többségi csoportokban is hasonló tendenciák figyelhetők meg. Magyarországon egyébként az a tézis, miszerint a határon túli magyarok és a magyarországi kisebbségek is részei a magyar nemzetnek, a magyar nemzeti ideológia társadalmi működésének eredménye – magyarázta a szociológus. A kognitív disszonancia, amikor az egyén nehezen egyezteti a kultúrnemzetállamnemzet meghatározta identitás elemeit, általában a magasabb végzettségűek esetében jelenik meg gyakrabban. Nem tudjuk, tartalmilag mit jelent az, hogy a határon túli magyarok nagy arányban nemcsak a magyar nemzet részének, hanem a többségi nemzet részének is tekintik magukat – ismerte el Veres. Ennek és más értelmezésre szoruló kérdéseknek a megválaszolása érdekében idén a kutatást minőségi módsz erekkel folytatják. Jól beazonosítható a kultúrnemzeti kötődés affirmatív kinyilvánítása, másrészt megfigyelhető több kérdés kapcsán, hogy ezek a közösségek szociálpszichológiai értelemben abban az országban gondolják el magukat közösségként, ahol élnek. Az egységes magyar nemzethez való tartozás pedig lazább kohéziós kötés, mint az erdélyi magyarsághoz mint csoporthoz való tartozás – vonta le a következtetést Veres. A határon túliak otthonosságérzetét az országukban a következő tényezők határozzák meg: az ország geopolitikai státusza (pl. NATOtagság), a kisebbségpolitikai viszonyok, a magyar szervezetek államigazgatásban betöltött szerepe és súlya, illetve Magyarország határon túli nemzetpolitikája. Az identitásról való beszéd formálja magát az iden titást, az egyént személyes érintettsége folytán érzékenyen érinti a téma – vezette fel Horváth István, a műhelybeszélgetés házigazdája Papp Z. Attila kutatásvezetőnek a Kárpát Panel médiavisszhangjáról szóló ismertetését. Érdekes megfigyelni, hogy mire hara p rá a média, illetve hogyan működik a sajtónyilvánosság – Papp Z. Attila a Régió folyóirat 2007/4es számában közölt elemzést erről a Kárpát Panel apropóján. A kutatás utóélete, nyilvánosság felé történő kommunikációja két szinten történt: egyrészt volt e gy szakmaibb jellegű beszéd a Transindexen, amelyből helyenként átvettek más sajóorgánumok is, ezt viszont nem követte különösebb vita.
