Reggeli Sajtófigyelő, 2008. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-03-01
37 ellenben egészen céltudatosan jönnek egyetemre – olyan céltudatossággal, mint amilyen voltaképpen az egész életük. Horváth Réka: – Ilyen körülmények között a tudományegyetemnek a klasszikus felfogásban van még értelme? Juhász Jácint: – Annak ellenére, hogy fantasztikusan piacorientáltak vagyunk, mindenhol csak bizonyos megkötés ekkel igazak a dolgok. A tudományegyetem, vagy bármilyen piacnak való megfelelés megkötéssel értendő. Lehet, hogy léteznek olyan korok, időszakok, amikor a piacon gyors változások mennek végbe, ezek lehetnek csak ideiglenesek, és nem hosszú életűek. Ilye n tekintetben érdemes megnézni, hogy mi történt az utóbbi 15 évben. Azzal kezdődött, hogy '89 után mérnökökre sehol nem volt szükség. Ha a piacnak való megfelelés azt jelenti, hogy minden mérnöki szakot bezárunk, akkor ma ennek eredményeként egyetlen olyan képzett oktató sem lenne, aki mérnököt tudna képezni. Ma ott tartunk, hogy irdatlan nagy szükség van mérnökökre. Ha egy egyetem a piaccal ellentétben fenntart egy bizonyos képzést abban a biztos tudatban, hogy erre még valamikor szükség lesz – még ak kor is, ha a fizikusaink veszteségesek, még akkor is, ha a nyelvészeink hatalmas fekete lyukat produkálnak a költségvetésben – finanszírozzuk, mert hisszük, hogy ezekre a szakemberekre szükség van, vagy még egyszer szükség lesz. Ilyen szempontból a piacnak való megfelelés, bár nem elfelejtendő cél, mégsem az egyedüli. Az oktatást ezért igyekszünk hosszabb távon nézni. Ez a nagy különbség köztünk és egy magénegyetem között, mely alkalmazhat konkrét piaci részstratégiákat. A tudományegyetem azért tudományeg yetem, mert felvállalja a képzésnek ezt a részét, vagyis halottnak hitt dolgokkal is foglalkozik, csak azért, mert erre még szükség lesz, vagy azért, mert ezek olyan társadalmi értékek, amelyeket akkor sem adnánk fel, ha többet soha az életben nem lenne tö bbé szükség egyetlenegy költőre sem ebben a pénzorientált világban. Tonk Márton: – Ezzel messzemenően egyetértek. A kérdés, hogy szükség vane még tudományegyetemre, hasonlít arra a felvetésre, szükség vane még ebben a világban vallásra vagy erkölcsre, egyáltalán olyan magasztos dolgokra, melyekkel az emberek nem szoktak foglalkozni a hétköznapjaikban, pláné nem a pragmatikus szféráikban. Azt is fel tudom vállalni, hogy bizonyos fajta értékek konkrétan úgy jelennek meg az intézményes logikában, hogy b izonyos képzéseket más képzések hátán hurcolunk, csak azért, mert úgy gondoljuk róluk, hogy fontosak. Akkor is megéri ez, ha csak egy jó költőnk lesz a hatszáz filósból. vissza Kurtizán partizánok tündöklése Paraméter.sk • Készült:2008, március 2 - 08:36 Dühödt koszovózás – magyar kártyával súlyosbítva, prominens, kormányfüggetlen tudós megverése (mocskoszsidófelhanggal), a sajtó ismételt lekurvázása a II. pillér kapcsán, további gyanús tender, valamint az ellenzék szánal mas piruettjei – túléltük ezt a hetet is. Tisztelt kormányfőnk most már annyira tehetséges tanítványa Mečiarnak, hogy minden egyes hivatalban töltött napjával kenterbe veri az öreg legfényesebb pillanatait is, nála már nincs hosszú kések éjszakája, folya matos vagdalkozás, támadás, és a legidétlenebb összeesküvéselméletek penetráns tálalása jellemzi őt. Mindjárt a hét elején koszovózni kezdett, kijelentve, hogy a függetlenség elismerése nemzetközi jogi botrány, s ebbe Szlovákia sohasem megy bele. Termés zetesen megint a magyar kisebbséggel és NyugatSzlovákia déli részével hozakodott elő Koszovó kapcsán, mely legalább akkora gyalázatos csúsztatás és történelemhamisítás, mint ha például a Rajnavidék megszállását Tibet Kína álltali lerohanásával kevernénk, netán az amerikai függetlenségi háborút a magyar 184849cel hasonlítgatnánk össze, urambocsá, egy katonai puccsot békés átmenetnek néznénk.