Reggeli Sajtófigyelő, 2008. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-03-05
27 Oliver Dulić, a parlament elnöke viszont a B92nek nyilatkozva kijel entette: ha sikerül a képviselőknek napirendre tűzniük a határozatot, és megszavazzák azt, akkor ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy az így kialakított parlamenti többséggel egy új kormánykoalíció jönne létre, amit a radikálisok és Koštunicáék alkotnának. „ELFOGADHATATLAN” A kisebbségi képviselőcsoport vezetője, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője, Pásztor Bálint a Magyar Szónak nyilatkozva teljesen elfogadhatatlannak nevezte a határozattervezet szövegét, és ő is a kormány bukásáról beszélt . - Olyan elemeket tartalmaz a szöveg, amelyeket a radikálisok elmúlt néhány évben tett kijelentéseiből már jól ismerhetünk. A VMSZ számára elfogadhatatlan, hogy Kosovo ürügyén eltávolodjon Szerbia az EUtól, az európai értékrendtől - nyilatkozta Pásztor, hangsúlyozva, hogy semmiféleképp sem fogják támogatni a határozatot, ha szavazásra kerül sor. Hozzátette: - Ma kiderül, hogy vane kormánya Szerbiának, és ha igen, kik alkotják azt. Mint mondta, a legnagyobb felelősség a demokratákon van, hiszen nem azért szavazott 2,3 millió ember Boris Tadićra az elnökválasztáson, hogy most letérjen az ország az európai integráció útjáról. - A DP elnökjelöltje 2,3 millió szavazatot kapott. Majdnem százezer magyar is rá szavazott. Ezeket az embereket hagyná cserben, ha a k öztársasági elnök megengedné, hogy egy újonnan kialakuló koalíció letérjen arról az útról, amelyre ennyi ember szavazott - nyilatkozta Pásztor. vissza Minden és semmi − A Szabadkai Rádió harcol a huszonnégy órás magyar műso rért Magyar Szó • 2008.03.05. A Köztársasági Műsorszórási Ügynökség tanácsa döntött a helyi rádiófrekvenciák kiosztásáról. Az egyik helyi hullámhosszat megkapta a Szabadkai Rádió. Arról, hogy mit jelent ez a rádió számára, Németh Ernőt, a magyar szerkeszt őség főszerkesztőjét kérdeztük. - Mindent és semmit! Mindent, mert ha nem kaptuk volna meg a frekvenciát, akkor az a Szabadkai Rádió megszűnését jelentette volna. Semmit, mert ezen a hullámhosszon csak Szabadkán és a szűkebb környékén leszünk hallhatóak. M űszaki munkatársaink szerint talán még fogható lesz a Szabadkai Rádió Bajmokon, Csantavéren és Hajdújáráson. Magyarkanizsán, Zentán és Topolyán nem. A hallgatóink nagy részét tehát elveszítjük. Egy közszolgálati jellegű műsor elkészítése nagyon sokba kerül , hisz újságíróinknak minden eseményen meg kell jelenniük, híradókat, riportműsorokat, művelődési, ifjúsági- és gyermekmagazinokat kell készíteni. Érdeklődés van a sport, a környezetvédelem, az irodalom, az európai integráció iránt, és még sorolhatnám a t émaköröket, amelyekről műsor készül a Szabadkai Rádióban. Akkor drága igazán ez a műsor, ha csak kevés ember számára készül. Ezért kellene tehát a nagyobb vételkörzet. - Az egy hullámhossz az úgynevezett szendvicsműsorra való áttérést is jelenti? - Igen. M ivel korlátozott az URHfrekvenciák száma, a törvény szerint egy rádiónak csak egy jár. Ez alól nem kivételek a több nyelven sugárzó adók sem. Mi is tehát kénytelenek vagyunk áttérni az úgynevezett szendvics műsorra, ami az adásnyelvek váltakozását jelenti . A tervek szerint kétkét és fél óránként váltakozik majd a szerb, a magyar és a horvát nyelvű műsor és megmarad a heti fél órás német nyelvű adás is. Ezt kéri tőlünk a törvény és mi tiszteletben tartjuk a törvényt. De ugyanúgy tiszteletben szeretnénk tar tani az alkotmányt is, amely kimondja, hogy nem csorbíthatóak a kisebbségek szerzett jogai! Márpedig egy egész napos közszolgálati magyar műsor szerintünk szerzett jognak számít, hisz egész ÉszakBácskában ezt hallgatják a magyarok és ragaszkodnak hozzá. E rről tanúskodik a tavalyi, szinte népszavazásnak is minősíthető aláírásgyűjtés, ugyanis a 20 ezer polgárnak legalább a kétharmada magyar nemzetiségű volt. Úgy véljük, Szerbiának e tekintetben is tiszteletben kell tartania saját alkotmányát, ha azt akarja, hogy mások is tiszteletben tartsák ugyanazon alkotmány Kosovóra vonatkozó részét! Éppen ezért egy olyan javaslattal álltunk elő, amely áthidaló megoldást jelenthet. - A középhullámú adó újjáépítéséről van szó? - Részben igen. A Szabadkai Rádió megalakulásá tól kezdve az 1999es NATObombázásokig sugárzott középhullámon. Ha most meglenne ez az adó, nem lenne semmi gond. Sugározhatnánk tovább szerb, magyar és horvát nyelven is a megszokott műsorrend szerint. Ezért javasoltuk a palicsi adó újjáépítését, és az ö nkormányzat illetékesei, valamint tartományi és köztársasági politikusaink is megértésükről és támogatásukról biztosítottak bennünket. Fontos tudni, hogy a középhullámú sugárzáshoz nem kell engedély, mint amilyen kell az URHműsorok esetében. Viszont nagyo n drága az adó és sokkal drágább a sugárzás is! Tisztában vagyunk vele, hogy az alapító önkormányzat ekkora terhet biztosan nem vállal magára. Ezért kérjük a tartomány és Magyarország segítségét is. Budapest főpolgármestere 1999ben megígért egy középhullá mú adóberendezést, de akkor elmaradt a donáció, mert félő volt, hogy a miloševići rezsim elkobozza a berendezést és elszállítja Szerbiába. Biztosak
