Reggeli Sajtófigyelő, 2008. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-03-05
22 G17 Plus azonban mielőbb szeretnék aláírni a stabilizációs és társulási megállapodást az EUval. Ha nem teszik meg, lassan minden ország megelő zi Szerbiát az EU felé vezető úton. A kormányban teljes a patthelyzet. De valószínűsíthető, hogy a demokraták továbbra is inkább kivárnak. Mindenképpen el akarják kerülni az új választást, mert attól tartanak, amennyiben Szerbia választói az urnákhoz járu lnának, Kostunica a radikálisokkal alkotna koalíciót. Akkor pedig Szerbiának hosszú ideig esélye sem lenne a közeledésre az EUhoz. Pedig abban minden uniós tagállam egyetért: Szerbiának az Európai Unióban a helye. vissza Rón ay Tamás Szóval, mi végleg elmegyünk, szervusztok, magyarok! − Riport Magyar Hírlap • 2008.03.05. Négy erdélyi család költözött vissza szülőföldjére november óta Nagykovácsiból. Önmagában ez nem számottevő; ám ez a kistelepülés csak egy a sok közül. Me gindult a visszavándorlás. Ügyvédek, akik évekig segítették a Romániából érkezett magyarok letelepedését, most a visszatelepülésükben segédkeznek. Országunk, tudomásul vesszük vagy sem, elveszítette korábbi vonzerejét. Fordul a trend: már ma is sok magyar vendégmunkást lelni Romániában. Ott tavaly tizenhat százalékos volt a reálbérnövekedés. Mindenki megtalálja a számítását. Ferenc sok éve él nálunk. Dolgos ember, megbecsült ezermester. Mindenhez ért. Csapata mindent tud, ami egy építkezésnél kell, az alap ozástól a tetőfedésig. "Amit nem tudunk, azt megtanuljuk." A munka a szenvedélye. "Kora este felmérjük, milyen munkafázisnál célszerű abbahagyni. És ha kell, csináljuk még kéthárom órát." Sohasem folyamodott állampolgárságért. "Csak nem gondolja, hogy leü lök kínaiak közé magyarból vizsgázni…" Most búcsúzik. Keserű monológgal. Szervusztok, magyarok, megyünk haza! Otthon is keresünk már annyit, mint itt, és ott legalább senki se néz bennünket románnak. Eleget hallgattunk azoktól, akik a kocsmapultot támaszt ják egész nap, hogy mi csak amolyan megtűrtek vagyunk. Pedig mi egy szelet kenyeret sem vettünk el tőletek, mindenért megdolgoztunk, minket nem láttatok a szerszám nyelét támasztani soha. 2004. december 5. óta úgysem éreztük magunkat itthon. Kilenc évig é ltünk, dolgoztunk és adóztunk itt, de tőlünk féltettétek a nyugdíjatokat. Azt hiszitek, ti vagytok a magyarok, csak mert idepottyantott titeket az Isten? December 5én felmondtátok velünk a szolidaritást. Most március 9én egymással is felmondjátok majd. M ert egy szelet kenyérért eladnátok az anyátokat is. Nem vagytok ti se magyarok, se mások. Csak önmagatok vagytok, s egymásnak ellenségei. Született itt egy kislányunk a párommal, aki ugyanolyan magyar, mint mi, és hiába tettem apasági nyilatkozatot, úgy a dták a kezembe a kórházban a saját gyermekemet meg az anyakönyvi papírt, hogy "apja ismeretlen". És persze ő sem lehet magyar állampolgár, mert nekünk csak tartózkodási engedélyünk van. Hát így gyártjátok ti a románokat. Ti mindent fordítva csináltok, mint ahogy a józan ész diktálja. Panaszolkodtok a kormányra, rítok, mint a malac, de megválasztjátok, s egy tál lencséért újra megválasztanátok holnap is. A druszám elfecséreli a hazátokat. Eladják a földjeiteket, az útjaitokat, a vasútjaitokat, a kórházaitoka t, eladnak mindőtöket, ti meg szótlanul tűritek. Kormányhivatal itt jót még nem tett mivélünk. Akadékoskodtak, amiben csak lehetett. Odahaza a kormány legalább nem ellensége a románoknak. Most meg minket is várnak, sőt hívnak. Épülnek. Épül Erdély is, még pedig gyorsan. Aki nem lusta, dolgozhat, a kormány nem üt agyon mindent. Szóval mi megyünk, szervusztok! És fojtsátok meg egymást nyugodtan egy kanál vízben. De nélkülünk. vissza Ukrajnai vihar a honfoglalási emlékmű körül Magyar Hírlap • 2008.03.05. Indulatokat váltott ki Ukrajnában a vereckei magyar honfoglalási emlékmű közelgő felavatása. Ukrán nemzetvédők a "magyar veszély" ellen szervezkednek. Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte több kárpátaljai uk rán nacionalista szervezet, mert szerintük Kárpátalján erősödik az ukránellenesség. A ruszinok nemzetiségként való elismerését, a munkácsi várba
