Reggeli Sajtófigyelő, 2008. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-03-05
19 az Északi Áramlat a Baltitenger alatt, és ezért épül most a Déli Áramlat. Ez a biztonságot növeli, az európai energiaellátás biztonságát. Orosz József: Több nyilatkozatában azt mondta – itt a K lubrádióban is egy évvel ezelőtt – , hogy Oroszország számára az Európai Unió a legfontosabb gazdasági partner, és ennek a stratégiai partnerségnek az egyik legfontosabb eleme az energetikai dialógus. Az ugye tényszerűen állítható, hogy az Európai Unión kív ül Oroszországnak nincs másutt, legalábbis az Unióval összehasonlítható valódi, nagy piaca. Ebből a megközelítésből tehát az tűnik ki, hogy egyenrangú felek kötnek egymással szerződést, ám fontosnak tartanáe olyan garanciákat mondani, amely biztosítja min den adott ország közvéleményét, hogy az energia nem válik politikai fegyverré? Igor Szavolszkij nagykövet: Erre én kérdéssel tudok válaszolni. Mikor használta fel Oroszország a gázt, a kőolajat, mint politikai fegyvert? Erre nincsen válasz. Orosz József: A kremlinológusok szokták megemlíteni ennek a lehetőségét anno. Igor Szavolszkij nagykövet: De egy példát se tudnának felhozni. Orosz József: Jóllehet a dialógos és a kereskedelem folyamatos, ám a félelmeket az táplálja, hogy a kontinens számos országa Or oszországfüggő az energia szempontjából, hiszen csak ezt a gázvagyont tudjuk megfizethető áron elérni. Ezt a függőséget az elmúlt jó néhány évtized emléke alaposan megterhelte. Igor Szavolszkij nagykövet: Ezeket a félelmeket csak egy úton lehet megoldani. Az együttműködés erősítésével, a folyamatos párbeszéddel, az egymás érdekeinek a megértésével. Aki egyoldalúan akar előnyt szerezni, az tulajdonképpen a végén vesztes lesz. Tehát csak úgy lehet Európa energiabiztonságát szavatolni, hogy erősítsük az oroszEUs együttműködést. Orosz József: Oroszország és az Európai Unió között jóllehet energiakérdésekben dialógus van, ám kardinális biztonságpolitikai és külpolitikai kérdésekben kisebbnagyobb, vagy súlyos eltérések vannak. Egyebek között elsőként hadd e mlítsem Koszovó ügyét, amely kérdésben Moszkva elsőként jelentette ki, hogy nem fogadja el a többségi albánok lakta ország függetlenségét, míg az Unió meghatározó államai elsőként ismerték el Koszovó függetlenségét. Önök mit várnak ettől az Uniótól eltérő állásponttól ebben az évszázados etnikai szembenállással terhelt régióban, a gyakran puskaporos hordónak nevezett Balkánon? Igor Szavolszkij nagykövet: Két pontosítás: nem az EUval van vitánk, hanem nagyon sok EUs országgal, mert az Európai Uniónak nincs közös álláspontja Koszovó ügyében. Kettő: mi nem Koszovó függetlensége ellen hadakozunk, hanem Koszovó függetlenségének egyoldalú kihirdetésével és egyes országok általi elismerésével. A mi álláspontunk egyértelmű, többször elhangzott: az ilyen konfliktus os helyzeteket csak a nemzetközi jog alapján lehet megoldani, a felek tárgyalásai alapján és a nemzetközi közösség támogatásával. Orosz József: Az ENSZre és a Biztonsági Tanácsra gondol? Igor Szavolszkij nagykövet: Ott van az ENSZ 1244es határozata, ami érvényben van. Senki se vonta vissza. Nem lehet az ENSZ alapokmányát fölülírni. Ez történik most, és ez óriási veszélyeket vetít előre a jövőre. A világban kétszáz konfliktusos helyzet van. Hogy lehet egyoldalú lépéseket megengedni? Orosz József: Koszovó függetlenségének kikiáltását Putyin elnök rendkívül kemény szavakkal ítélte el, úgy fogalmazott, hogy "ez a precedens súlyos következményekkel járhat". Ám az embernek az a gyanúja, hogy ez a mondat – mármint a súlyos következmények – ez nem is Koszovónak vagy a Koszovót elismerő országoknak szól, hanem belpolitikai üzenete van. Önöknek, a független államok közösségének szól, ahol a '90es évek eleje óta rendkívüli erőfeszítéseket tesznek a közösség egybetartásáért. Így tehát Putyin elnök nyilatkozata azokn ak a tagköztársaságoknak üzen, hogy eszükbe ne jusson bármiféle és bármilyen függetlenségi mozgalom. Igor Szavolszkij nagykövet: A szeparatizmus az igazi veszély. Ez ugyanúgy vonatkozik Oroszországra, a FÁKállamokra, az európai államokra, az egész világr a. Nem kicsinyes érdekekről van szó, hanem arról, hogy a világban nemzetközi demokratikus rend legyen. Ennek hiánya óriási veszélyeket hord magában. Lehetnek új szabályok, amit végig kell tárgyalni, de a kivételek megengedhetetlenek. Orosz József: Érdekes nek hangzik, amikor a szeparatizmus veszélyeiről beszél, ám a saját országában elhanyagolható veszélynek látja ezt. Lehetne sorolni Abháziát vagy Csecsenföldet.
