Reggeli Sajtófigyelő, 2008. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-03-05
13 Oroszország és Kína erélyesen tiltakozik Koszovó függetlenségének elismerése ellen, noha ez éppen annak a folyamatnak a része, amit ők maguk indítottak el úgy másfél évtizede. Tehát pontosan az történik, amit akarnak, csak éppen nem ők vannak a kormányosi állásban, hanem a Nyugat. A multipoláris világrend kialakulásáról van szó. A NATO 1997. júliusi „megnevezési csúcsa” előtt (amikor eldőlt, hogy a tagságra akkor csak Csehország, Lengyelország és Magyarország esélyes), az akkori kínai és orosz elnökök, Csa ng CöMin és Borisz Jelcin Moszkvában, áprilisban együttműködési egyezményt írtak alá a multipoláris világrend létrehozásáról. Az eszmét akkor még Jacques Chirac francia elnök is támogatta – ez ma már nem mondható el Nicolas Sarkozy külpolitikájáról. Csa k elvben egypólusú a világ A többpólusú világ kérdésének napirenden tartása az eltelt időszakban kifejezetten Amerikaellenes céllal történt, egészen pontosan az Egyesült Államok vezérelte, unipolárisnak mondott rend – amely inkább elméleti feltevés volt, mint valóság – megváltoztatása. Ha ugyanis az amerikaiak szándékai megvalósultak volna, ma már túl lennénk a közelkeleti krízisen, Pakisztán és India nem rendelkezne atomfegyverrel, Irán közel sem lenne ez utóbbi birtoklásához, az afganisztáni, az iraki és a kasmíri válság is megoldódott volna, Afrika nagy része nem állna lángokban, s a sort folytatni lehetne Washington kudarcairól. Az USA nem tud a világ megmentője lenni Nos éppen ez utóbbi tapasztalatok vezettek sokakat az Egyesült Államokban, különösen a Kongresszusban arra a következtetésre, hogy változtatni kell. Nem vállalható tovább a globális rendteremtő és fenntartó szerep: mind anyagilag, mind szimbolikusan túl nagy ára van. Tehát ha a világ valóban a multipolaritás felé halad, az nem utolsósorban azért történik, mert az amerikaiak is úgy akarják. Amerika, amely – mint minden valamirevaló 19. századi nagyhatalom – az absz olút állami szuverenitás doktrínájának alapján áll, beleértve a háborúhoz való jogot, eddig távolságtartó hűvösséggel figyelte e fejleményeket, de alapvetően nem ellenkezett. Ezután sem fog, amennyiben a nemzetállamok ellehetetlenítése folytatódik, de ő ma ga nem fogja feladni az abszolút szuverenitást, még egy multipoláris világrend keretében sem. Amint azt teszi, illetve tenni fogja Oroszország, Kína és más nagyhatalmi státusra aspiráló állam. vissza "Rossz emlékű törekvése k" - mire készülnek Szlovákiában? − Alig leplezett asszimilációs szándékok Hírszerző összeállítás • 20080304 16:14 A szlovák kormány ezen a héten tárgyal az új oktatási törvény tervezetéről, amely jelenlegi formájában a magyar anyanyelvű oktatáson ejt majd súlyos csorbát, ezért annak visszavonása vagy szakszerű átdolgozása elengedhetetlen - vélekedett A. Nagy László, a szlovák parlament kisebbségi és emberjogi bizottságának elnöke. A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) parlamenti képviselője Hrubík Bélával , a Csemadok elnökével és - a szakértőnek felkért - Szarka Lászlóval, a Magyar Tudományos Akadémia EtnikaiNemzeti Kisebbségkutató Intézetének vezetőjével közösen jegyzett, az MKPval és a magyar szakmai szervezetekkel is egyeztetett dokumentumot juttattak el a szlovák kormány Nemzetiségi Tanácsát vezető Dusan Caplovic miniszterelnökhelyetteshez, melyben felsorakoztatják a tervezet tarthatatlanságát bizonyító érveiket. Az állásfoglalás 14 pontot tartalmaz, a szerzők ezekben fejtik ki, miért lenne kívánat os az oktatási törvénytervezet visszavonása, illetve átdolgozása, elsősorban a magyar nyelvű iskolákat érintő részeit illetően. "A reformköntösbe öltöztetett és szakmailag sem elfogadható törvénytervezet a múlt század hetvenes éveinek rossz emlékű törekvé seit idézi, amikor a szocialista pártállam magyar iskolák elleni intézkedéseinek csak a szlovákiai magyarok országos ellenállása vetett gátat. Idézi egyszersmind a rendszerváltás utáni időket, amikor a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kezében levő oktatási tárcá nak a magyar oktatás ellen indított offenzívája ismét a szlovákiai magyarok tömeges ellenállásával találta magát szemben" - mondta az MTInek A. Nagy.
